Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)
125 erőszakoskodó cselekedeteket, halálos sértés alatt szenvedő testi és lelki állapotában vihette volna véghez. Bebizonyitottnak volt továbbá elfogadandó azon körülmény, hogy a B. István neje, férjének lármájára és követelésére elhagyván a disznótor helyiségét, midőn onnan kilépett, a vasvillával felfegyverkezve volt férje által vádlottnak háza előtt megüttetett s e miatt férje elől haza futott; bebizonyitottnak volt elfogadandó, hogy B. István neje után mintegy egy negyed óra múlva érkezett haza, mely alkalommal, mint neje állítja, azonnal panaszkodott, hogy fején megüttetett, és állítja továbbá neje, hogy csakugyan kissé véres is volt. Hogy a kérdéses ütésnek B. István hazajövetelét közvetlenül megelőzött időben kellett intéztetnie : ezt a két nappal később kiállított orvosi látlelet is bizonyítja, de maga vádlott vizsgálati vallomásában is állítja, hogy mindjárt a disznótor utáni nap reggelén hallotta elhalt fivérének nejétől, hogy fivére meg van ütve. Be lévén ezek szerint bizonyítva, hogy B. István más személytől szenvedett súlyos ütés következtében halt meg ; be lévén bizonyítva, hogy akkor éjjel, midőn nejéért fivére háza elé jött és neje a disznótorból kijött, még sértetlen volt; be lévén bizonyítva, hogy másnap reggel már vádlott szerint is meg volt sértve : a halálos sértésnek a kérdéses éjjel való okozása kétségtelenül megállapítottnak volt veendő. A tettességet illetőleg már a fentebbiekből következik, hogy a halálos sértést csak az intézhette, a ki B. Istvánnal a kérdéses végzetes időközben érintkezett. E tekintetben a vizsgálat adatai elegendő bizonyítékot tartalmaznak arra nézve, hogy midőn B. István, nejének a disznótorból való kijövetele után ezzel lármázott, a lármát a még benmaradt többi vendégek hallották, a kiknek felszólítására B. József a házi gazda B. Istvánná megveretésének megakadályozása czéljából a szobából kiment. Be van bizonyítva B. Mihály, B. Mihályné, C. Imréné és K. Antalné jelen volt tanuk vallomásával, hogy B. József egy negyed óráig maradt kin s csakis mintegy egy negyed óra múlva érkezett a szobába vissza; valamint B. Mihály eskü alatti vallomásában azt is állítja, hogy B. József mindjárt visszajövet mondta : hogy egész a Janki házáig szaladt utánuk fivére és ennek neje után ; míg K. Antalné