Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)
100 és a peres felek közt a kereseti végsérelemre való tekintettel is nem ezen, hanem az alperesek nevére átirt 1 , rész iránt folyt a per, másrészt pedig özv. Sz. Pálné szül. A. Mária (nem Zsuzsa) a per folyama alatt meghalt, és így nem ez, hanem az ennek jogaiba és kötelezettségeibe lépett többi alperesek mint gyermekei kötelezendők a jogosított elhalálozása folytán különben is elenyészett özvegyi haszonélvezeti jog törlésének tűrésére : ehez képest az I. bir. itélet rendelkező részeit ennek megfelelőleg értelmezni illetve kiegészíteni kellett. (1886 május 14. 1339. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbb fokú bíróságnak ítélete megváltoztatván, felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: Felperesek a h.-m.-v.-helyi 24800. sz. tjkben A. + 1. sor. 16507. hr. sz. a. foglalt ingatlanságból alperesek tulajdonát képező l/4 rész tulajdonát azon alapon követelik, mivel állítólag a közatya még életében az A. alatti egyezségnél fogva ezen ingatlanság fele részét felpereseknek végkielégítésül átadta, mégis eddig a telekkönyvbe annak csak r/4 része tulajdonjogát sikerült megszerezni. Minthogy azonban a hivatolt egyesség világos tartalma szerint felpereseknek a fentebb körülirt ingatlanságból természetileg kijelölt 9 hold 1000/1600 öl engedtetett át, felperesek a B. a. alapján tehát csakis ennek, nem pedig az egészre vonatkozó '/4 résznek követelésére lehetnek jogosítva. De ha a kereset annak határozott tartalma ellenére az A. alattiban természetileg, kijelölt rész megítélésére irányzottnak vétethetnék is, felperesek keresetükkel még ezen esetben is el voltak utasitandók ; Mert a kijelölt rész vázlatrajzát az egész tárgyalás során fel nem mutatták, a nélkül pedig a kijelölt rész a telekkönyvi jószágtesttől, melynek az alkatrészét képezi, elválasztása itéletileg nem eszközölhető ; és mert a telekkönyvi állapot szerint Sz. János is tulajdonos társul van bejegyezve, mégis ennek vagy a mennyiben már annak holtnak nyilvánítása megtörtént volna, kimutatott jogutódainak perbe hívása mellőztetett; ez pedig annál kevésbbé volt mellőzhető, minthogy azon a peres felek között felmerült vitás kérdés, hogy az A. alattiban foglalt végkielégítés után a Sz. János nevén