Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

89 1886. ápr. 14-én törvényes ok nélkül bocsátottak el nevelői állásából s a ki a próbaéven belül a felmondást elfogadni nem tartozott s olyat fentartás nélkül nem is fogadott el ; megfizessék. Helyesen marasztalta el tehát az elsöbiróság alpereseket a II. évnegyedre keresetbe vett 750 franc dij fizetésében és ezt ők nem is neheztelik. A mi már most felperesnek élvezeti ellátását illeti, ez nem ugyan a nevelői dij kiegészítő részét, de mindenesetre annak a tényleges szolgálattal kapcsolatos járulékát képezte azon czélból s azzal a rendeltetéssel, hogy felperes az önfentartására szükséges kiadások nélkül teljesíthesse szolgálatát, hogy számára tisztán maradjon fen a kötelezett szolgálati dij. A midőn tehát alperesek törvényes ok nélkül elvonták felperestől 1886. ápr. 14-től az ellátást, ezért ő kárpótlást követelhet tőlük azon a fen forgó viszonyok tekintetbe vételével birói belátás szerint meghatározandó időre, a mig magának ellátást is biztosító nevelői alkalmazást másutt nem szerezhetett; mert ha felperes a szolgálati dijat, mely különben részére tisztán maradt volna fen, önfentartására volt kénytelen fordítani : ez által ö nyilvánvalóan s jogellenesen károsodott; azt pedig alperesek nem bizonyították, de nem is tehető fel valószínűséggel, hogy felperes magának olyan nevelői állást az iskolai év folyama alatt szerzett, vagy szerezhetett volna: ennélfogva biróilag megállapítandó , hogy felperest a tőle elvont ellátás egyenértéke is július haváig, vagyis 1886. ápril 14-től fogva három hónapra jogosan megilleti. És mivel jelen keresetében a felperes egy havi ellátás egyenértékét vette 1886. ápr. 14-től fogva május 13-ig igénybe, a 100 frttal felszámított egy havi egyenérték mennyiségét pedig alperesek beismerik : azért e czimen felperesnek a kiereseti 100 frt is megítélendő volt, stb. 43A csődnyitás hatályának kezdetével a közadós csak a csődtömeghez tartozó vagyon feletti rendelkezési jogát veszti el (1881 : XVII. tcz. 8. §.), de nem egyszersmind átalános cselekvési képességét, minélfogva nincs kizárva az, hogy a közadós a csődeljárás folyama alatt is csődön kivül saját személyében perbe ne idéztethessék s ne marasztaltathas-