Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

78 mint az oltalmat igénylő magánérdek megóvása szempontjából a tárgy benső természete szerint elhatárolandónak látván azon közt, mely a vádló jogos magánérdekének szempontján teljesen kivül esvén, kizárólag a közérdek szempontja alá esik ; a melybe tehát a megsértett magánérdek nem igényelhet jogos befolyást, s ennélfogva a büntetendő cselekmények elkövetőjét érő büntetés mértékét illetőleg, a jogos magánérdeknek elemét nem találván, s a büntetést nem a bűntett által megsértett magánszemély, hanem a társadalom irányában lerovandó elégtételnek, bünhödésnek ismervén fel : a magán-sértett befolyásán kivül állónak állapított meg ; tekintve, hogy ezen, most kifejezett általános eszméből folyólag, hazai joggyakorlatunk, s nevezetesen a kir. Curia, a büntetésnek nyilvános természetével összeférhetlennek tartotta: hogy annak neme, mértéke, súlya, tartama tekintetében, akár mint magánvádlót, akár mint sértett felet bármely magánszemélyt indítványozás vagy perorvoslat illethessen, azon egyedüli eset kivételével, ha a vádat kizárólag a magánszemély képviseli; tekintve, hogy ennélfogva a büntetés mértéke elleni felebbezés a törvényszékek hatósági körébe eső bűnvádi eljárás esetében ép ugy nem lévén megengedhető; a mint ez a jbiróságok hatósági körébe tartozó cselekmények miatti Ítéletre vonatkozólag az 1880: 2265. sz. a. igazságügyminiszteri rendelet 30. §-ában meg van állapítva: mindezeknél fogva kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak ^tejjes^ülése, vonatkozólag a 7245. sz. a. bűnvádi ügyben felmerült elvi kérdésre: a kir. törvényszék hatósági körébe tartozó, és hivatalból üldözendő bűntett vagy vétség miatt inditott bűnvádi ügyben, a sértett felet, a mennyiben a vádat nem kizárólag ő képviseli, a büntetés sulyosbitása végett a felebbezés joga nem illeti. Kelt Budapesten a m. kir. Curia büntető tanácsainak 1887. évi jan. 28-án tartott teljes-ülésében. Hitelesíttetett a m. kir. Curia büntető tanácsainak 1887. márcz. 24-én tartott teljes-ülésében.