Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

75 tett fél a büntetés súlyosbítása végett jogosítva van-e felebbezéssel élni? (7245. számhoz.) Határozat: Tekintve az 1871 : XXXIII. tcz. 17. §-át, mely szerint hivatalból üldözendő büntetendő cselekmények esetében a kir. ügyész mint «közvádló» képviseli a vádat; mint közvádló teljesiti a bűnvádi eljárásban őtet illető hivatást, és használhatja a törvényben illetőleg a joggyakorlatban szabályozott perorvoslatokat; tekintve, hogy a már az idézett törvénynek kiemelt rendelkezéseiben, nevezetesen a kir. ügyész hivatásának fentebbi körvonalozásában világos kifejezésre jut az 1848 előtti bűnvádi joggyakorlatunkban is hatályban volt, a királyi ügyészségi intézmény behozatalával csakis tüzetesebb meghatározást nyert vádrendszer eszméje ; tekintve, hogy ugyanazon törvényczikk ugyanazon szakasza az a) alatti pontban, a kir. ügyésznek a bűnvádi eljárás körüli hivatását oly büntetendő cselekmények fenforgásához kötvén, melyek hivatalból vétetnek vizsgálat alá : ezzel már ezen törvény is felismerésre hozta a büntetendő cselekményekre vonatkozólag előbb is fenállott azon különbséget, mely szerint az egyik nemű cselekmények elkövetői nem vétettek hivatalból vizsgálat alá, vagyis a melyek miatt a bűnvádi eljárás s igy a vizsgálat megindítása a magánfél indítványától vagy feljelentésétől volt feltételezve ; tekintve ezeknél fogva egyrészről a kir. ügyésznek a bűnvádi eljárásban kizárólagosan közvádlói helyzetét; de másrészről szem előtt tartva az azon cselekmények miatti bűnvádi eljárást is, melyek az imént kiemeltek szerint nem a közvádló indítványára tétetnek folyamatba: e két szempontnak egymáshoz való viszonyításából önként következik azon, egyébként is már a vádelvből leszármazó folyomány: hogy a nem hivatalból megindítandó bűnvádi eljárásban a vádat nem a közvádló indítványozza, esetleg azt nem kizárólagosan ő képviseli, hanem hogy a vádnak emelése, valamint képviselete, fentartása, továbbá a perorvoslatok használata a törvény, illetőleg a joggyakorlat általi szabályozáshoz képest vagy kizárólag a magánfél mint vádló feladatát képezi,.