Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

65 rezhette, ennek vagyona tehál T. Erzsébet után örökösödésnek tárgyát nem képezi. Hogy a t. sz.-györgyi 7. s valamint a csertői 67. sz. tjkvben felvett ingatlannak az előbbi r/3, az utóbbi V2 rész­ben örökhagyó tulajdonát képezi, a vonatkozó hiteles telekkönyvi kivonatokkal van bizonyítva s ezek ellenében örökhagyó tulajdon­jogáról alperes által történt megtagadása figyelembe nem vehető; mint szintén az a kifogása sem alperesnek, hogy az emiitett ingat­lanok az ő V4 telekjének jövedelméből szereztetvén, azoknak tulaj­donát örökhagyó meg nem szerezte; mert magára a tulajdonra annak miből szerzése befolyással nincs és igy ha bebizonyíttat­nék is, hogy a kereseti ingatlanok alperes földje jövedelméből szereztettek, e körülmény örökhagyó tulajdonjogának megszűntét maga után nem vonná. Be lévén ezek szerint bizonyítva, hogy a kereseti ingatlanok J. József tulajdonát képezték, alperes pedig azt, hogy a nevezett örökhagyó után öt örökösödési jog illetné, nem igazolván ; ellenében a kereseti ingatlanok tulajdona szállo­mány czimén felperesnek annyival inkább oda Ítélendő volt; mert az a körülmény, hogy a per folyama alatt J. József után törvé­nyes örökösök fedeztettek fel, egy részről bizonyítva nincs, más részről alperes örökösödési jogát meg nem állapítja és nem jogo­sítja fel őt arra, hogy a törvényes felhívás folytán nem jelent­kezett állítólagos törvényes örökösök nevében az örökséget visszatartsa. Az elvont haszon, mint az örökség jövedelme, mely az örököst az örökség megnyíltától megilleti, lett megítélve ; annak mennyisége pedig a szakértői becsű alapján állapíttatott meg, stb. Viszonkeresetével azért utasíttatott el alperes, mert ha be­bizonyíttatnék is, hogy a t.-sz.-györgyi 7. sz. tjkvben felvett ingat­lanok szerzésének alapja alperes 2/4 telkének jövedelme volt, illetőleg, hogy az ő vagyonának jövedelme a hagyatéki ingatla­nokba beruháztatott; ez csak akkor képezhetne a beruházott jöve­delem visszatérítésére jogalapot, ha bebizon) itaná alperes, hogy a jövedelmének egy részét visszatérítési kötelezettség mellett en­gedte át az örökhagyónak, vagy ez okból számolni tartozott volna, mit alperes maga sem állit; és mert alperes örökhagyóval együtt lévén a közös vagyonban : ennek betegsége idejére ápolási dijat csak akkor követelhetne, ha az ápolás a közös vagyon jövedel­Döntvénytár, uj folyam. XVI. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom