Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

az alulirt kir. törvényszéknél mint telekkönyvi hatóságnál 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett letéteményezni. Indokok: A kisajátításnak hol és mily mérvben eszközölhetése az 1881 : LXI. tczikk II. fejezetében foglaltak szerint a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik s az ugyanott a közlekedésügyi m. kir. minisztériumnak 40381/84. sz. a. kelt I/5. a. mellékelt határozatával jogérvényesen eldöntetvén, annálfogva e kérdés e helyütt többé nem kifogásolható. De nem lehetett figyelembe venni kisajátítást szenvedett félnek az eljárási szabályok meg nem tartása indokából emelt alaki kifogásait sem, mert az idézett törvény 46. § ában előirt hirdetmény az ugyanott meghatározott módon leendő közzététel czéljából 31671/84. sz. a. kelt végzés folytán a főváros tanácsának megküldetett s az azt III. a. átirata szerint közzé is tette, a hirdetmények szokásos módon közzé tételét pedig legilletékesebben épen maga a főváros megkeresett tanácsa határozza meg ; mert gondnok kirendelése nem szükségeltetett, miután a kártalanítási eljárásnál ismeretlen tartózkodásu hitelező az V. a. telekkönyvi kivonat szerint nincs érdekelve, mert az okból, hogy a birósági szakértő a m. kir. kormány megbízásából építkezéseket teljesít és hogy a kisajátitó féllel szakértői összeköttetésben volna, a szakértők már az 1881 : XLI. tcz. 50. §-a végső pontja tartalmából kifolyólag, de még azért sem tekinthetők érdekelteknek, mivel a m. kir. kormány s a kisajátitó fél az 1870. X. tcz. intézkedései szerint egy és ugyanazon jogi személynek nem vehetők. A kártalanítási árnak bíróilag meghatározásánál alapul a kisajátitó fél s a birósági szakértő egybehangzó és indokolt s az 1881 : XLI. tcz. 23. és 25. §-aiban foglalt intézkedésekkel egyező véleménye fogadtatott el. Elvül elfogadtatott tehát az értéknek a jövedelmi alapon kiszámítása. Ellenben a nyers jövedelem kiszámításánál a szakértők által meghallgatott lakók bemondásai vétettek alapul s ez felel meg a törvény 25. §-a intézkedéseinek és a kisajátítást szenvedő részéről egyoldalulag összeállított s IV./A. D. alatt mellékelt bevallásnál mindenesetre, elfogadhatóbb kiindulási pont. Minthogy azonban a kisajátítás tárgyát képező épületben 27. számmal jelölt lakás a becslés foganatosításakor üresen állott, annak bére tehát a IV/k. alatti adóbevallási iv adatai alapján volt