Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

379 alapba helyezi : tekinthető-e ez a kérdéses összeg oly adómentes jövedelemnek, mely az 1875. évi XXIV. tcz. 4. §-a értelmében a v a at megadóztatása alkalmával a nyers jövedelemből levonható ? (1886. 6125. számhoz.) Határozat: Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat alaptokéjének gyarapítására uj részvényeket bocsát ki, és az uj részvények eladásából névértéken felül befolyó bevételét különös tartalékalapba helyezi: ezen bevétele oly adómentes jövedelemnek, mely az 1875. évi XXIV. tczikk 4. §-a értelmében a vállalat megadóztatása alkalmával a nyers jövedelemből levonható lenne, nem tekinthető. Indokok: A nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak minden haszonhajtó foglalkozásból eredő üzleti jövedelme az 1875. évi XXIV. tczikk 1. §-a értelmében az ily vállalatok és egyletek megadóztatásáról szóló törvény határozmányai szerint adóztatandó meg. Ezen törvény általános czélzata az, hogy miután a vállalat összes jövedelméről nyilvános számadást tartozik vezetni, a vállalat adója nem az egyes külön foglalkozások szerint, hanem az összjövedelemről szóló nyilvános számadás alapján állapíttassák meg. A vállalat azon jövedelmi forrásait, melyek külön adóztatás alá esnek, az idézett törvény 4. §. 1. pontja egyenkint részletezi; minden oly jövedelem tehát, mely ott elősorolva nincs, az üzleti mérleg alapján való megadóztatás alá esik. Ily jövedelem a részvények névértékén felül fizettett ár (agio) is, mely, hogy a vállalat valóságos jövedelmének, nem pedig üzleti tőkének jellegével bir, kitűnik abból is, hogy ahoz a részvények vásárlói igényt nem tarthatnak, miután befektetett tökepénz gyanánt csupán a részvények névszerinti értéke erejéig befizetett összeg szerepel; a részvények vásárlóinak csak névértékről szóló részvényjegyek adatnak ki és igy a vállalat ennél többet alaptőke-teherként felvenni sem tartozik. Az a körülmény tehát, ha a vállalat az általa p. o. 200 frtról kiállított s reá nézve csak 200 frtig kötelező részvényjegyért p. o. 240 frtot bevételezett, elvitázhatlanul megállapítja azt, hogy e