Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

375 365A m. kir. pénzügyi közig, bírósághoz intézett felebbezések mellékletei, ha a vitás ügy értéke 50 frtot meg nem halad, ivenkint csak 10 kros bélyeggel látandók el. (1887. évi január 25-én 1396/86. sz. a.) 366. Az uj csődtörvény (1881. évi XVII. tcz.) szerint megejtett felszámolási tárgyalás maga nem peres természetű, és igy az ennek alkalmával elkövetett bélyegröviditések miatt járó felemelt illeték a bélyeg- és illetékszabályok 104. §-a alapján csak a megrövidített bélyegilleték négyszeres összegével rovandó ki. (1887. évi február hó 3-án 961/86. szám alatt.) 367Az 1883: XLIV. tcz. 49. §-ában felsorolt elemi csapások czimén igényelt adóelengedési kérelmek érdemében csak a szenvedett kár bizottsági felvétele alapján lehet határozatot hozni, miből folyik, hogy az ilyen ügyekben a kár előzetes felvétele nélkül és igy a kellő alap hiányában hozott határozatok hivatalból megsemmisíttetnek. (1886. évi február 10. 12210. sz. a.) 368. Oly újonnan épült házak, melyeknek felépítése csak azzal a határozott feltétellel engedtetett meg, hogy a tulajdonos azokat bizonyos meghatározott idő múlva lebontani köteles, ideiglenes adómentességben nem részesithetők. (1887. évi február hó i-én 345. szám alatt.) 369Oly leletezett irat után, a melynek bélyegköteles voltát a fél határozottan tagadja, és a melynek tartalma sem a hivatalos leletből világosan ki nem tűnik, sem egyébként határozottan meg nem állapitható, pusztán a hiányosan felvett lelet alapján, illetéket követelni nem lehet. (1887. évi február hó 10-én 1483/886. szám alatt.)