Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

37i belül elhal, az elhalálozás napját követő tiz éven belöli időre nem törölhető, & ily esetben a bélyeg- és illetéktörv. és szabályok 161. §-a nem nyerhet alkalmazást. 4. Koimányi intézkedés folytán létrejött és az egyenes adók módjára beszedendő vízszabályozási kölcsön és költség tartozások tőkésített összege, a hagyaték cselekvő állapotából a hagyatéki illeték kiszabásánál teherként le nem vonható. (1886 szeptember 9. 8064. sz. a.) 347Ha a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok vagy egyletek alaptőkéik szerzése vagy felemelése czéljából kötött kölcsönjogügyletek felett adósleveleket aranyértékben, illetve meghatározott összegű frankértékü aranyforintokban bocsátják ki : eme, a a vállalat mint adós által a hitelezőkkel (részvényesekkel) kötött adóslevelek (részvények) megilletékezésénél a francokban is kifejezett aranyforintnak nem tőzsdei értéke, hanem az 1869: XII. tcz. 1. §-ában megállapított érték, s illetve az az érték veendő alapul, melyben a francokban is kifejezett aranyforint a közpénztáraknál (vámhivataloknál) elfogadtatik. (1886 október 12. 8295/85. sz. a.) 348. Valamely pénztárnál már kiutalványozott összegnek, illetőleg követelésnek a jogosított által másra visszteher mellett történt átruházáza engedményt képez, s az ily átruházási okiratra a visszteher értéke után II. fokozat szerinti illeték jár. (1886. évi október hó 18-án, 0584/885. sz. a.) 349Midőn községi bíróság előtt letárgyalt kisebb polgári perben a községi bíróság Ítéletében meg nem nyugvó peres fél a peres ügyet kir. jbíróság elé viszi: a kir. jbiróság felebbezési hatóságnak tekintendő, s a kir. jbiróság ítélete után ítéleti bélyegilleték nem jár. (1886 október 21. 8906/85. sz. a.) 350Az a körülmény, hogy ingóságok iránt létrejött oly kétoldalú szerződésnek, a melyben ismétlődő szolgáltatások vannak kikötve, 24*