Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

227 vényszéke mint hagyatéki bíróság az apai hagyaték felett kötött osztályos egyességet ennek hagyatéki leltárával együtt (melybe a P. Julianna utáni örökrész is befoglaltatott) épen a kiskorú érdekében és gyámhatósági jóváhagyás tekintetéből terjesztette fel 34/868. sz. végzésével Pest-Pilis-Solt megyék gyámhatóságához, mely azt 481/68. sz. végzésével ismét a fölterjesztö városi tszékhez további illetékes gyámhatósági intézkedés tekintetéből küldötte vissza ; azon körülmény tehát, hogy a most emiitett városi törvényszék a mondott hagyatékok felett az emiitett osztályos egyességek mellőzésével a gyámhatósági intézkedés nélkül mint hagyatéki bíróság intézkedett és idevonatkozó 356/86. és 360/86. sz. végzéseiben mindkét hagyatékot az apai végrendelet alapján az özvegynek szavatolta be, a kiskorú hátrányára és a jelenlegi felperes sérelmére annál kevésbbé szolgálhat, mivel az emiitett beszavatoló végzések az azok elsejében látható törléseknél fogva tartalmuknak lényegére nézve felül állóknak nem mondhatók 3 mert ezen végzések egyike sem lévén a kiskorú érdekében a gyámhatósági tiszti ügyészszel közölve: jogérvényesnek ezúttal sem tekinthetők. Ezeknél fogva a P. István hagyatéki leltárában foglalt, részben kiskorú leánya hagyatékába is átment javak jogi minőségének bírói megállapításánál P. István írásbeli végrendelete birói figyelembe nem jöhetett. Minélfogva ugy a P. István, mint P. Julianna hagyatékaiból származott javak felperesre nézve az apai ágiság jogi természetét jogilag el sem veszthették. Tekintettel azonban azon körülményekre, hogy alperesek meg nem tagadták azt, miszerint az emiitett apai ági javak ingói az anya kezelése alatt ennek s halála után leányának hagyatékaiba olvasztattak; továbbá, hogy felperes az apai ingatlanok közül a S. Mária birtoklása alatt elidegenített ráczkevei 264. sz. lakházra, telekre és ezen kiosztott és a hagyatéki leltárba 48. t. a. felvéve levő legelő-illetőségre keresetét ki nem terjesztette ; hogy a P. Juliannáról háramlott ráczkevei 333. sz. tjkvi ingatlannak felperes csakis leltári egyenértékeit követelte : ezeknél fogva felperes ági örökösödési igényét az 1861. évi ideigl. törv. szab. I. B. 10. §-a értelmében csak is az említett ági vagyon hiányzó ingóságainak és a ráczkevei 333. sz. tkvi birtoknak az eredeti leltár szerinti becsértékeik fele részére, azaz 190 frt 49 krra... valamint az 15*