Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)
210 kötelezettségre nézve, melyeket még alperes férje vont el az osztályra jogosított érdektársak elöl és megkülönböztetni azon hasznokat, melyeket alperes férje utáni özvegyi jogczimen élvezettTovábbá el kellett különíteni az osztály alá tartozott ingatlanok jövedelmeit az alperest kizárólag illető kovácsműhely időközi jövedelmeitől. Ezek tekintetében a kovácsműhely évi jövedelmei fejében csakis 6 frtot lehetett megállapítani alperes javára azon bevételek összegeiből, melyeket maga is az összes ingatlanok után évenkint 97 frtban vallott be ; mivel alperes azt, hogy a kovácsműhelyt a belsőségtől különválasztva és műszerek nélkül adta. évenkint 30 frtjával bérbe : felperes tagadásával szemben perrendszerüleg nem igazolta; tekintettel tehát arra, hogy annak értékét férje hagyatéki leltára alapján 100 frtban alperes is elfogadta: azon műhelynek műszerek nélküli évi bérösszege fejében és egyéb adat hiányában a becsérték 6 százalék kamatjánál magasabb öszszeg megítélésére jogalap nem találtatott. Ha tehát a beltelek és többi lakhelyiségeire évi 59 frt, a szőlő jövedelmi bevételére pedig évi 200 frt számittatnak: az osztály alá tartozó bevételeknek az alperes által is megajánlott, 8 évre eső összegét 712 frtra, az ezekre vonatkozott és az első bíróság által megfelelő indokolással megállapított kiadásokat 389 frt 09 krban számítván, a felperes igényei alá tartozó tiszta maradékból 322 frt 6 krból felperes egy harmadbeli illetőségét 10 frt 35 krra kellett és pedig olyképen megállapítani : hogy a mennyiben ezen összegből 37 frt 65 kr férje élvezményeire esik, erre nézve alperes csakis mint kiskorú gyermekének t. és t. gyámját a hagyaték értéke erejéig azon 69 frt 70 krra nézve pedig, mely az alperes özvegysége idején lett felperestől elvonva, valamint az anyai hagyaték hiányzó ingóiból alperest illető egy harmadértékre 11 frt 53V3 krra és ezek megítélt kamataira nézve és a hagyaték értékén kivül személyes vagyona erejéig is elmarasztalni kellett. Az anyai ingók értékére különösen azért volt alperes, úgy is mint gyám marasztalandó, mivel azok miségét és értékésitését nem kifogásolta, azon állítását pedig, hogy azokból felperes illetőségét kikapta, nem igazolta stb. (1886. febr. 16. 26056. sz.) A m. kir. Curia: Mindkét alsó bíróság ítélete részben megváltoztattatik, és