Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

törvény 24. §.)• Nem forogván fen a váltótörvény 44. §• 2. bekezdésében megjelölt esetek egyike sem, felperesnek visszkereseti joga a kibocsátó és forgatók ellenében, valamint keresete is az elfogadó ellenében, a váltónak a telepesnél a telep helyén való bemutatásától és ugyanotti óvás felvételétől feltételeztetik (váltótörvény 40. §.): a B. alatti óvás azonban a visszkereseti és kereseti jog megállapítására nem alkalmas ; a váltótörvény 43. §. szerint ugyanis a váltó a telepesnél, a jelen esetben tehát a torzsai takarékpénztár részvénytársaság igazgatójánál, mint eme jogi személy törvényes képviselőjénél lett volr.a bemutatandó az óvás szerint pedig a bemutatás az óvatoló közjegyzőnél igazgatói megbízással jelentkező takarékpénztári megbízottnál történt a nélkül, hogy az óvási okmányba eme személyeknek csak neve is a v. t. 99. §. 2. pontjának megfelelőleg felvétetett és abban az állítólagos megbízás alakja és tartalma felemlítve volna, a váltónak ilyképeni bemutatása a törvény fenidézett rendeletének megfelelően történtnek nem tekinthető. De nem tekinthető a váltónak fizetés végetti bemutatása és az óvás felvétele törvényesnek azért sem, mert az nem, miként ezt a v. t. 43. §. rendeli a fizetés helyén Torzsán, hanem az óvatoló közjegyző székhelyén Kulán történt. A fizetési hely az idegen váltónak lényeges kelléke (v. t. 3. §. 7. pont); a kibocsátó, forgató ott igérik az intézvényezett által a fizetést és csak azon feltétel alatt vannak visszkeresetileg kötelezve, ha a fizetésnek elnyerése a fizetés helyén sikertelenül kisértetett meg. A váltóbirtokosnak tehát a váltóban kitett helyen kell a fizetés végett jelentkezni; miként azt a váltótörvény ismételve idézett 43. §-a határozottan is kijelöli. E törvény ezen határozott rendelkezésétől eltérni a váltóbirtokos és telepesnek jelen esetben állított beleegyezésével sincs jogosítva, mert a váltótörvénynek e nézet indokolásául felhozott 102. §-a nem a váltóban már szükségkép megállapított fizetési helyről, hanem nyilván arról intézkedik, hogy a fizetés mily helyiségben, az illető személy üzleti helyiségében vagy lakásán teljesítendő-e a bemutatás és veendő fel az óvás és ily értelemben engedi meg, hogy e cselekmények más hason, azaz más helyiségben, például a tőzsdén is történhetnek az érdekeltek beleegyezésével; ugyanily értelemben rendeli az idézett törvényszakasz második bekezdése,