Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

I23 rint ugyanaz a birói személy, a ki elnöki feladatának megfelelően a végtárgyalást és tanácskozást vezeti, a tanácskozás eredményét esetleg nem egyhangú szavazatok esetében is határozattá emeli, ugyanő egyszersmind az Ítélet kiadványát szövegezi és maga kiadványozza, mi által a birói határozatok hitelességének ellenőrzése illusoriussá válik, mi az ügyrendtartással meg nem egyező szabályellenességet képez : mindkét alsóbb bírósági Ítéletet feloldani . . . kellett. 52. A pénzügyörök bárhol és bármikor jelennek meg, ha hivatásuk jelvényeit viselik : hivatalos eljárásban levőknek tekintetnek. Ugyanazért, midőn ők szuronyaikat fegyverükre feltűzve valakit bármi okból megtámadnak, hivatali hatalmukkal élnek, illetőleg visszaélnek. (1886 november 17. 1931. sz. a.) A m. kir. Curia: (A kecskeméti kir. törvényszék előtt hivatali hatalommal való visszaéléssel és becsületsértéssel vádolt D. János és társai elleni bűnvádi ügyben) . . . 53A Btk. 387. §-ában meghatározott csalás csak akkor állapitható meg vádlott terhére, ha a csőd a polgári bíróság előtt kéretett. (1886 október 5. 2898. sz. a.) A kir. Curia : Mindkét alsóbirósági Ítéletnek részbeni megváltoztatása mellett F. Fülöp vádlott az ellene a Btk. 387. és 414. §-ai alapján csalás miatt emelt vád alól fölmentetik; egyebekben pedig a másodbirósági ítélet vonatkozó indokainál fogva helybenhagyatik. Indokok: F. Fülöp vádlott fel volt mentendő az ellene emelt vád alól azért : mivel a Btk. 387. szakaszában körülirt csalási bűntettnek lényegét az képezi, hogy azon adós ellen, ki a Btk. 414. §-ában körülirt cselekményeket, vagy azok egyikét elkövette és fizetési