Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

88 mert az által, hogy ezen kötelezettség és az ezzel járó adómentes! kedvezmény épen alperes főváros kívánságára telekkönyvileg is kitüntettetett, személyes jellegét elvesztette és oly dologi joggá vált, mely az ingatlan mindenkori tulajdonosát megilleti; és hogy alperes maga sem tekintette ezen kedvezményt tisztán S. Gáspár személyéhez kötött jogosultságnak, világosan kitűnik azon körülményből, hogy midőn 1872-ik évben a vételárt nem S. Gáspár, hanem S. József fizette ki és jelentkezett vevőnek ezen átruházását alperes főváros nemcsak nem ellenezte, hanem daczára annak, hogy S. Gáspár az ingatlan tulajdonosa lenni már megszűnt, a 2 V. a. adásvevési szerződés 3. pontjában foglalt kikötést és kedvezményt továbbra is fentartotta, sőt telekkönyvileg is kitüntettetni kívánta. Ily körülmények között tehát a kérdéses adómentességi kedvezményt személyes jogosultságnak tekinteni nem lehetvén, az az ingatlan mindenkori tulajdonosát, tehát felperest is megilleti. Felperes azonban keresetével még is elutasítandó volt, mert az alperes által 2 V. alatt becsatolt, felperes részéről valódiság tekintetében nem kifogásolt adásvevési szerződés 3. pontja értelmében köteles volt vevő S. Gábor 1871 nov. i-én megvett teleknek legalább is az utczára eső részét lakással kiépíteni, ha pedig vevő az építést a mondott ideig nem teljesítené, azon esetre vevő, azon a városi közgyűlés által megállapított kedvezménytől, mely szerint 10 évig a községi adónak csak felét fizetné, teljesen elesik. A szerződés ezen szavaiból kétségtelen ki.tünik, hogy a 2 7. a. szerződés alapját egy közgyűlési határozat képezte, melyet alperes 10 V. a. be is mutatott; ennek tartalmaként pedig a közgyűlés a mindinkább érezhető lakhiányon segítendő, 1869 június 23—24. és 25-én tartott közgyűlési határozatában kimondotta, hogy azon újonnan építendő laképületeket, melyeknek tervei 1869 július i-től kezdve benyujtatnak és a kiadott hatósági építési engedély alapján 1871 július i-ig teljes lakható állapotba hozatnak, azok tulajdonosai, a mennyiben az állami adómentességet is megnyerik, községi adójuk fele részének befizetésétől 10 évre felmentetnek ; elhatározta továbbá, hogy a józsefvárosi sertéskereskedő-utcza és parasztvásár közt fekvő beépitésre szánt városi terület házhelyekre felosztatik és hogy az ily módon felosztandó