Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

25 1 vánták mindkét fél haláláig az örökösök belegyezésével azon czélból elhalasztani, hogy a hátramaradó házasfél a közös vagyont haszonélvezhesse haláláig. Azon körülményből azonban, hogy a végrendeletben csak testvérei és azok leszármazói említtetnek mint örökösök, nem lehet következtetni, hogy végrendelkezök más rokonai ki lennének zárva az örökléstől még azon esetre is, ha a testvérek vagy azok leszármazói végrendelkezőt tul nem élnék, a későbben elhalt házasfél tulajdonává válnék s a korábban elhalt házasfél rokonára át nem szállna; mert ha végrendelkezőknek ez lett volna czéljuk, azt a végrendeletben világosan kifejezték volna s legfelebb azért emiitették testvéreiket s azok leszármazóit, mert azok voltak a legközelebbi és az öröklésre törvény szerint hivatott rokonaik. Minthogy pedig alperesek által felpereseknek a korábban elhalt házasfél P. Györgyhözi rokonsági viszonya kétségbe nem vonatott, kimondandó volt, hogy annak hagyatéka őket illeti. Úgyszintén kimondandó volt az is, hogy P. György hagyatékát az annak halálával felvett, a keresethez C. alatt csatolt leltárban foglalt és neje birtokában és haszonélvezetében hagyott tehát azon megszorítással a keresethez E. alatt csatolt átadási végzés szerint erre ruházott közös vagyon 2/3 része képezi; minélfogva ezen 2'3 rész a későbben elhalt neje vagy a jelenlegi örökhagyó P. Györgyné sz. Sch. Mártha hagyatékából kiszakítandó és pedig a P. György haláláról felvett leltár alapul vétele mellett ugy, hogy ennek rokonai azon akkor reájuk szállott, azonban örökhagyó neje birtokában és haszonélvezetében hagyott örökségükben meg ne rövidíttessenek: mert ezen joguk is a végrendeleten alapul, melyben meghagyatik, hogy azon czélból nehogy egyik vagy másik félnek, testvérei megrövidíttessenek, az egyik fél elhalálozásakor vétessék a birtokukban található közös vagyonról pontos leltár fel s őriztessék meg az osztoztató hivatalnál, hogy a közös vagyon megosztása mindkét végrendelkező fél halála után ezen leltár alapján tétessék meg, miből önként következik, hogy a P. György örököseinek nem szükséges valami külön más perrel vagy más czimen a későbben elhalt neje hagyatéka ellen az annak kezén hagyott osztályrészük iránt fellépni, hanem egy-