Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

XV Lap élő fél követelését már előzőleg teljes összegben bejelentette és az teljes összegében valódinak ismertetett el. — A beszámítás mint a törvény által biztositott időhöz és különös feltételhez nem kötött jog a kölcsönös követelések fenállásáig bármikor gyakorolható ... _-- ... ... ... ... _._ ... ... ... ._. ... ... 196 95. A csődtörvény 27-ának 3. pontjához. — A bizonyítás kérdéséhez megtámadási perben ... .. ___ ... __. ... ... ... ... __. 250 109. Csődtömeg tulajdonát képezett ingatlanok árverésen befolyt vételárának, mint külön kielégítési tömegnek, felosztására nézve a telekkönyvi hivatal illetékes ... ... ... L~ ... ._. ... 254 128. A fizetési képességet a panaszolt köteles bizonyítani s így ha ingóságainak becslését kéri, a becsléssel járó költségeket ő köteles előlegezni s nem a csődöt kérő hitelező ... ... ... .__ ... ... 504 138. Az akadályozott tömeggondnok helyébe lépett helyettes tömeggondnok áhal tett beismerés ép oly joghatálylyal bír, mintha a tömeggondnok tette volna... — ... --. --. --. —. ... --- Jl6 Telekkönyvi rendtartás. 7. Takarékbetéti könyvecske alapján zálogjog elő nem jegyezhető 42 52. A kereset első sorban dologi jogok megszüntésére irányulván: a biróság a felperességi jog tekintetében, a nyilványkönyv állását hivatalból köteles megvizsgálni. — Ingatlan tehermentesítése iránti keresetet csakis telekkönyvi jogosult indíthat --- — ... — — 139 53. A telekkönyvi rendtartás 74. §-ához ... — .... ... — ... 141 122. A telekkönyvi előjegyzés kérdéséhez.. --- --- --- ... ... 289 Ügyvédi rendtartás. 59. Felperes keresetével el nem utasítható egyedül azon indokból, mivel oly ügyvédi dijat kért megítéltetni, mely nincsen jogerejüleg biróilag megállapítva, ha oly költségjegyzéket csatol be, melyből a kiérdemelt munkadij és költség a teljesített munka arányához és a kiadáshoz mérten megállapítható- — — — —- --- ... —1 1-54 72. Az ügyvédi rendtartás 74., 79. és 84. §-ái értelmében a hatóságok jogosítva vannak fegyelmi panaszt emelni s ebből önként következik az, hogy a neheztelt határozatok ellen felebbezési joguk is van. — Midőn a 101. §. kimondja, hogy a magánfél az őt illető jogokat csak ügyvéd által érvényesítheti, ezen megszorítás a törvény rendelkezésénél fogva csak a magánfelekre és nem a hatóságokra értendő. — Ha a panaszlott ügyvéd ellen bélyegröviditések miatt jövedéki áthágási fenyítő eljárás van folyamatban, addig, mig ezen külön eljárás befejezve nincs, hiányzik az alap, melyen a fegyelmi panasz tényálladéka megállapítható--- — —- — — --- — 176 73. Biróilag meg nem állapított ügyvédi dijak és költségek irántikere-