Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

qo Indokok: Felperes keresetével elutasítandó volt, mert a keresetlevél mellett hiteles másolatban felhozott telekkönyvvel igazoltatik, miként a peres fekvöségre nemcsak a felperes, hanem a B. 3. alatt bejegyzett G. Katalin a B. 10. alatt bejegyzett G. Ilona, a B. 12. alatt bejegyzett B. István és a B. 13. alatt bejegyzett G. Örzse is tulajdonosok és igy a telekkönyvi állapot szerint a peres fekvőség kizárólagos használati joga is nem egyedül felperest illeti, hogy pedig a nevezett telekkönyvi tulaj­donosok birtokrészét telekkönyvön kivül megszerezte volna, fel­peres nem is állítja, stb. (1885. máj. 7. 2695. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : a kir. tszék . . . ítélete meg­változtattatik és köteleztetnek alperesek, hogy a málom-községi 23. sz. tjkvben A. I. 1. sor. 28 hr. szám alatt felvett ingatlant . . . felperesnek birtokába bocsássák, továbbá elvont haszon czimén a kereseti beadástól, azaz 1884. szept. 5-től a tényleges birtokba bocsátásig évenkint 30 frtot . . . fizessenek meg- Az elvont haszon­többlet iránti keresetével felperes elutasittatik, stb. Indokok : Felperes bebizonyította az A. alatt csatolt telek­könyvi kivonat B. lapján 14. sz. a. látható bejegyzéssel, miszerint a kérdésben forgó ingatlanok G. Ilonát, Sz. Józsefet, B. Istvánt és nejét G. Erzsébetet illető részeit még az 1879. évben telek­könyvi tulajdonul megszerezte, minthogy pedig ugyanazon telek­jegyzőkönyvnek R—1—4. 6. 7. 9—13. sz. a. látható bejegyzése szerint már nevezett eladókra szállott, a kérdéses ingatlannak azon része is, a mely azelőtt G. Istvánt és Katalint illette, felperes jelenben mint az ingatlannak kizárólagos telekkönyvi tulajdonosa jelentkezik. Az alperesi részről felhozott ama védelem, hogy jog­elődjük a G. örökösök jogelődétől megvette a kérdéses ingatlant s hogy azt ezen a czimen birják, felperessel mint telekkönyvi tulajdonossal szemben, figyelembe vehető nem volt, mert az idé­zett törvény 156. §-a értelmében irányadóul szolgáló o. ptkv. 366. és 440. §-ai értelmében felperest mint telekkönyvi tulajdonost az ingatlanok birtoka feltétlenül megilleti; miért is a felperesi kere­setnek helyt kellett adni, stb. Minthogy továbbá a fentebb idé­zett o. ptkv. 338. §-a értelmében a kereset megindítása időpontjától fogva alperesek jóhiszemű birtokosoknak nem tekinthetők, az előiratilag nem kifogásolt 30 frt 4vi haszonnak megfizetésében az

Next

/
Oldalképek
Tartalom