Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

82 tén alaptalannak találtatott, mert az elj. szab. 74. §-a rendeli, hogy az esküdtek által nem vétkesnek talált vádlott az elnöklő biró által haladék nélkül felmentessék, a vádlott által csakis a felmentő Ítélet alapján igényelhető költségben való marasztalás tehát az Ítélet felmentő részével együttesen ki sem hirdethető. 29. Az örökhagyó a törvény értelmében nincs arra kötelezve, hogy minden vagyonát végrendeletében felsorolja, és a felsorolás elmulasztásából nem következik, hogy a fel nem sorolt vagyonhoz a törvényes örökösök igényt ne tarthas­sanak s az ily vagyon azt illesse, ki annak minden igazol­ható jogczim nélkül tettleges birtokában van. (1886 márczius 11. 8168/1886 sz. a.) A nagykikindai kir. törvényszék dr. Toponárszky Milos ügyvéd által képviselt P. Anna felperesnek — Koós István ügyvéd által képviselt P. Sándorné szül. P. Borbála alperes elleni, 9000 frt és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Ha alperes a pótesküt azon ténykörülményre nézve, hogy «néhai P. Sándor a zentai takarékpénztárban 1874. sz. a. az ő és alperes tulajdonaként elhelyezve volt és 1882. évi január 2-ig a kamatokkal 18,151 frt 55 krra felszaporodott betétnek őt illető fele részét neki ajándékozta*) leteszi, az esetben felperes kerese­tével elutasittatik stb. Ellen esetben köteles 9000 frt tőkét. . . fel­peresnek megfizetni stb. Indokok: Azon vitás ténykörülmény beigazolására, hogy n. P. Sándor örökhagyó a zentai takarékpénztárban az ő és alperes nevén elhelyezett s a kamatokkal összesen 18151 frtot tevő közös betétnek őt illető fele részét alperesnek ajándékozta, a bünper folyamán kihallgatott M. András vallomása által, melyet külön­ben örökhagyó P. Sándor végrendelete is, a melyben örökhagyó, bár összes ingó és ingatlan vagyonát részletesen elősorolja, támo­gat, a per tárgyát képező takarékpénztári betétről említést sem tesz, félbizonyiték nyújtatván: ennek kiegészítése végett alperes­nek a póteskü megítélendő volt, stb. (1884 nov. 8. 6121. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: a felebbezett ítélet azon vál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom