Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

IV mint már megszerzett szolgalmi jogot, vagy hogy a birtoklást mint a jognak elbirtoklás által való megszerzésére alkalmast gyakorolja 97 62. A halászati jog gyakorlására jogosítottnak nem szabad a halászattal szükségkép egybe nem kötött kárt okoznia. — A birtokháboritás fogalommeghatározásához.— — ... ... ... _„ — — ... 121 96. Emlékezetet meghaladó birtok esetében az elbirtoklásra sem jogczim, sem jóhiszem kimutatása nem szükséges. — Utcza mint uralgó telek (prasdium domináns). — Ha a telekkönyvi állapot a tényleges (telekkönyvön kívüli) állapottal meg nem egyezik, a telekkönyvi állapotra csak a jóhiszemű szerző hivatkozhatik, azaz olyan, ki a telekkönyvön kivüli állapotot sem nem tudta, sem közönséges gondosság mellett nem tudhatta - — — 4? — ... ... — 204 113. (31. számú teljes ülési határozat.) Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék — — ... _— ... -— ... ... ... — .._ — — 243. 161. (35. számú teljes ülési határozat.) Oly községekben, melyekben bár a Mária-Teréziai úrbér egyidejűleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az úrbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott mennyiségben bel- és kültelki állományokkal láttattak el és ezen állományok az úrbéri viszony megszüntetéséig telki hányad arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek viselése mellett birattak, az úrbér tényleg behozottnak tekintendő, s ily községekben, iy állományokra nézve a maradványföld-váltság felszámításának az 1871: LIII. tcz. 22. §-a b) pontjának szem előtt tartása mellett s van helye— a. úli — — --- LJ ... .._ . un ... 299/ b) Kötelmi jog. 2. A hazai bíróságok hatásköréhez tartozó vitás jogkérdések eldöntésénél rendszerint és szükségképen a fenálló törvények és joggyakorlat által alkotott jogszabályok levén irányadók, a külföldi törvények s illetve az osztr. p. t. k. alkalmazásának kizárólag oly eseteknél van helye, melyeknél annak hatálya a jogszolgáltalás egyes intézményeire, avagy a külön kijelölt bíróságok, hatóságok területére a hazai törvény, avagy annak alapján keletkezett rendelet által is fentartva lett, ettől eltérőleg azonban a külföldi törvények csakis anynyiban vétethetnek figyelembe, a mennyiben a perben felhasznált egyes okmányok hitele, illetve a kiállítás helyi kellékeire vonatkoznak. — Eredeti festményeknél a festő neve a kép értékére irányadó s esetleg oly lényeges tulajdonságot képez, melyre nézve a vevő czélzatos megtévesztése az adásvételi ügylet érvénytelenítésére önálló jogalapul elfogadható .+ — — --- ... --- 7