Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

364 felhívásig öt év telt el a nélkül, hogy eme öt év alatt az illeték kiszabatott volna, avagy az adatok beszerzése iránt, bármely hivatalos cselekmény teljesíttetett volna: az illeték elévül. Ebből következik tehát, hogy: ha az illetékszabás alapját képező jogügylet illetékszabás végett bejelentetett: a kiszabáshoz szükséges adatok be nem jelentése az elévülés folyamát nem szakítja meg. (1886 február i. 5842/885. sz. a.) 274. Ha vevő a vételár tárgyát képező ingatlanokat birtokába vette, azokat tényleg birtokolta és használta, s az ingatlanoktól az adót fizette: habár a tulajdonjognak telekkönyvi bejegyzése nem eszközöltetett is, a tényleges birtoklás folytán az adásvételi jogügylet foganatba mentnek tekintendő; s az ily jogügyletnek megsemmisítése czimén, az előirt vagy befizetett illeték törlése vagy visszatérítésének helye nincs. (1886 január 30. 403/1886. szám alatt.) 275. Az 1881 : XXXIV. tcz. hatálya alatt kézbesített fizetési meghagyások ellen, az illetékeknek a fizetési meghagyás kézbesítése előtt már bekövetkezett elévülése indokából beadott felebbezések, a kézbesítést követő naptól számított 90 nap alatt adhatók be ; vagyis a jelzett felebbezések, felebbezési határidő tekintetében, a hivatkozott törvényczikk 29. §-ának rendelkezése alá tartoznak. {1886 febr. 8. 3554/85. sz. a.) 276. 1. A misealapitványok "kegyeleti czélokra» rendelt oly alapítványok közé, melyek illeték-egyenérték-mentesek, nem sorolhatók. 2. A kegyes-tanitórendi ház ingó vagyona közoktatási czélokra rendelt oly vagyonnak szintén nem tekinthető, mely mint közoktatási czélokra rendelt vagyon, illeték-egyenérték-mentesség kedvezményében részesíthető. Tehát ugy a misealapitványok, mint a kegyes-tanitó-rendi ház ingó vagyona illeték-egyenértékkötelezettség alá esnek. (1886 január 30. 3915/85. sz. a.)