Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

mint mai végtárgyalás során panaszosnö előadja, hogy azt, vajon a vádlott a közösülést teljesen befejezte-e vagy sem, nem tudja, mivel ö akkor ébredt fel, midőn érezte, hogy hüvelyébe a hímvessző már behatolt s ekkor kérdezte vádlottól «te vagy Janó», értve a férjét, s ez azt felelte «igen» s a nemi közösülést tovább folytatni akarta, minthogy azonban a hang gyanúsnak tünt fel előtte, a férfiúnak félrehajtott fejét a sötétben tapogatni kezdte, vette észre, hogy annak nagyobb bajusza van mint férjének, mire ő azt magáról letaszította ; a férfi a szobából kifutott. Tekintve, hogy vádlott önmaga is beismeri, hogy a szobába bemenve, G. Jánosnéval közösült, s annak ezen kérdésére «te vagy Janó» azt felelte «én», tekintve, hogy idegen létének felismerése után futva menekült a szobából, tekintve, ho»y a tanuk egybehangzó vallomásaival kellőleg támogattatik panaszosnö azon bemondása, hogy lármát csapva jelezte, miszerint nála az ágyban volt valaki s másnap reggel az egész esetet a család előtt elbeszélte, hogy az illetőt férjének vélte; tekintve, hogy vádlott a közösülésre panaszosnö által történt felhívását és beleegyezését, valamint azt, hogy azzal már előzőleg és több izben nemileg közösalt, még csak a valószínűség színvonalára sem képes emelni, tekintve, hogy egészséges és mély álomban lévő nőnél nincs kizárva annak lehetősége, hogy az óvatosan intézett előkészületi cselekményre álomban maradjon és csak a közösülésre irányozott ténykedésre ébredjen fel, tekintve végre, hogy vádlott 250 forint jelentékeny összeget ígért panaszosnak az esetre, ha az a feljelentéstől eláll, okszerű következtetés mellett a panaszlottnak ellenkező, de mivel sem igazolt állításával szemben valónak fogadandó el panaszosnőnek azon állítása, hogy a közösülésre irányzott ténykedés behatása alatt ébredt fel álmából, s igy ezen öntudatlan állapotát használta fel vádlott arra, hogy vele nemileg közösüljön, s beigazoltnak veendő a fentiek szerint azon körülmény, hogy a Czél biztos elérése tekintetéből magát a férjnek színlelte ; mindezekhez képest vádlott cselekménye magában foglalja azon ismérveket és kellékeket, melyek a btk. 245. §-ába ütköző szemérem elleni erőszak bűntett fogalmi körét és tényálladékát megállapítják — vádlottat a jelzett bűntettben bűnösnek kimondani és büntetlen előéletét, részbeni önbeismerését mint enyhítő körülményt Döntvénytár, uj folyam. XIV. I i