Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)
i86 91. Ha a biztosítási kötvény életbiztositási szerződéseknél megengedi a biztosítottnak az évi dijnak havi részletekben való törlesztését, a biztosított azonban az egyik havi részletet le nem fizeti, a biztosítási szerződés a kereskedelmi törvény 505. §-a 3. pontjához képest hatályát vesztvén, minden abból származó jogok és kötelezettségek megszűntek. Ennélfogva a biztosítási ajánlatban foglalt azon kikötés, hogy habár a díj havi részletekben fizetendő, a biztosított mégis köteles legalább az első évi dijat egészben akkor is megfizetni, ha a havonkénti részletfizetést elmulasztaná, mint a fent idézett törvényes rendelkezéssel ellenkező, a kereskedelmi törvény 507. §-a szerint joghatálylyal nem bir.* (1886 ápr. 19. 6519/85. sz. a.) A budapesti IV. ker. kir. jbiróság Dr. Kán Béla ügyvéd által képviselt magyar-franczia-biztositó társaság felperesnek — Dr. Bródy Samu ügyvéd által képviselt G. Fülöp alperes elleni, 55 frt 99 krajczár iránti perében következő ítéletet hozott: Alperes köteles 55 forint 99 krajczárt. .. felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Alperes beismerte, hogy az A. alatti ajánlatot felpereshez benyújtotta, s hogy az annak alapján az ajánlatnak megfelelő biztositási kötvényt kiállította, ezt alperes elfogadta s így a biztositási szerződés tényleg létrejött, melynek alapját az A. alatti ajánlat és a 3. sz. a. alperes által becsatolt kötvénybeli feltételek képezik. Alperes az A. alatti ajánlat utolsóelőtti bekezdése értelmében az esetre, ha ajánlata felperes által elfogadtatik és ez a kötvényt kiállítja, kötelezi magát az első évi biztositási dijat feltétlenül az arra nyert részletfizetési jogkedvezmény elvesztésének terhe alatt felperesnek megfizetni. Alperes maga beismeri, hogy az évi biztositási dijnak csak első havi részletét fizette meg s igy a keresetileg követelt hátralékos biztositási dijra nézve a részletfizetési jogkedvezményt elvesztette. A jelen esetben tehát * (V. ö. Dtár IX. 307., r. f. XVI. 159.; BARNA : Keresk. Tórv. 342- 1.)