Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

100 Az alperes által a póttárgyalás során becsatolt térképek s rendezési telekkönyvek jelen per elbírálásánál figyelembe vehetők nem voltak ; mert itt nem arról van a kérdés, hogy a térképeken hol van kihagyva vagy hol nincsen ? hanem arról, hogy a helyszíni szemle alkalmával megtekintett s a 5. alatti vázlaton kitüntetett s természetben valóban létező utat használta-e felperes község huzamosabb idő óta vagy sem ? Ezek pedig a fentiek szerint beigazoltak. . . Megjegyeztetik még, hogy alperesi azon kérelemnek, hogy a kir. erdőfelügyelő tanúul kihallgattassék, hely adható nem volt, mert ha hivatalosan járt el, arról okmánynak kell lenni s hivatalos teendőire nézve tanuként senki ki nem hallgatható; ha pedig nem hivatalosan járt el, akkor eljárásának s igy vallomásának semmi értéke s befolyása nem lehet alperes tényére s igy a jelen ügyre sem, stb. (1885 jul. 18. 1136. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az első bírósági Ítélet indokolásánál fogva helybenhagyatik, stb. (1885 szept. 15. 39509. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztattatik s felperes Kisháza község keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Visszahelyezési keresettel csak oly úthasználatnak megháboritása orvosolható, mely más tulajdonát képező ingatlanon mint dologbani jog gyakoroltatott, ily jog pedig csak szolgalmi jog lehet, mint a tulajdonban foglalt összes jogok egyike^ s igy az úthasználatnak, hogy annak megháboritása visszahelyezési keresetnek tárgyát képezhesse, szolgalmi jog jellegével kell birnia, vagyis az utat használó szándékának oda irányzottnak kell lennie, hogy azt vagy mint már megszerzett szolgalmi jogot, vagy mint ennek elbirtoklás általi megszerzésére alkalmas birtoklást gyakorolja. Már pedig felperes község alperesnek kizárólagos tulajdonát képező, egy más község határában fekvő, tagos birtokán keresztül elvezető ut használhatására nézve a szolgalmi jognak megszerzését ki nem mutatta; ennélfogva s tekintve még azon körülményt is, hogy felperes a per során beismerte, miszerint a tagosítás alkalmával Kisháza és Olcsa községek közti közlekedésre nézve a 4. és 5. sz. a. csatolt térképen A—D.-vel megjelölt ut fenhagyatott, az jelenleg is létezik, és felperes használatára s rendelkezésére áll; alperest arra, hogy ugyancsak Kisháza és Olcsa községe