Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

85 A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb fokú bírósági Ítélet megváltoztatik, vádlott R. Jakab sikkasztás vétségében bűnösnek kimondatik s egy havi fogházra s egy évi hivatalvesztésre Ítéltetik, stb. Indokok : A vizsgálat és végtárgyalás rendén kiderített adatok alapján be van bizonyítva, hogy B. Mártonná szül. G. Karolintól egy 70 frt értékű selyemruhát átalakítás végett átvett; be van bizonyítva továbbá az is, hogy ezen ruha-átalakitás még 1884 évi pünkösdre lett volna elkészítendő, vádlott azonban a megállapodás feltételének meg nem felelve, többszörös felhívás daczára a ruhát sem eredeti, sem átalakított minőségében a tulajdonosnak vissza nem szolgáltatta. Vádlott a vizsgálat során azzal védekezett, hogy a kérdéses ruhát A.-on vévén át, midőn hajón visszautazott, útközben az tőle ellopatott, a végtárgyaláskor ismét azt állította, hogy e ruha nála, nem tudja mi módon elveszett; azonban vádlottnak sem egyik, sem másik mentegetődzése kiírói figyelembe nem jöhet, mert az előbbit vádlottnak saját neje L. P. Eleonóra megczáfolja, kinek előadása szerint, vádlott A.-ról a mondott ruhát ugy mint azt a tulajdonostól átvette, haza hozta, mig utóbbi mentségét lerontja azon körülmény, hogy vádlott ama ruhának állítólag műhelyéből lett eltűnéséről, káros félnek többszörös sürgetései ellenére, sem utóbbinak, sem a hatóságnak jelentést nem tett s csak akkor, midőn káros által személyesen feleletre vonatott a ruha visszatartása iránt, azt elveszettnek jelentette ki. A dolog ily állásában, minthogy vádlott a néki átadott ruhát előállítani nem képes, jogszerüleg bebizonyitottnak veendő, hogy vádlott ama ruhával és így idegen ingó dologgal mint sajátjával rendelkezett, mi ellene a Btk. 355. és 358. §§. szerint a sikkasztás vétségének tényálladékát állapítja meg; nem változtatván a dolgon azon körülmény, hogy vádlott a vizsgálat folyama alatt 25 frtot kártérítés czimén bírói kezekbe letett, mert ezen letéteményezés vádlottnak bűnösségét korántsem oszlatja szét és csakis a büntetés megszabásánál mint enyhítő körülmény jöhetne számításba. Ezeknél fogva mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoz-