Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

15 fenyegette. Panaszos ezen hit alatti vallomását megerősíti B. Alajos tanú is, a ki a fenyegetést hallotta, ugy szinte M. Károly és P. Gyula tanuk vallomásai, a kik igazolják, hogy az ajtófából az ütköző ki volt esve, következőleg, hogy a behatolás erőszakosan történt. A miért is vádlott ellenében a fen körülirt magánlaksértés büntette megállapítható. Ugy szinte B. Alajos és V. Ferencz hit alatti vallomásával igazolva van, hogy panaszost agyonütéssel fenyegette, a miért is ellenében a fent körülirt közcsend elleni kihágás megállapítható. Mindezek alapján, stb. (1884 nov. 20. 5081. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Vádlottnak ama cselekménye, mely szerint a sértett fél lakásába erőszakkal behatolt s az alkalommal sértett felet veszélyes fenyegetéssel is illette, a btk. több rendeletét sérti ugyan, azonban ezen különböző törvényszegés a btk. 95. §-a értelmében csupán eszmei bűnhalmazatát képezi és az ezekre kiszabott büntetés közül az lesz alkalmazandó, mely a legsúlyosabb büntetést, illetve büntetési nemet állapítja meg; ennélfogva és tekintettel ezen felül vádlott részbeni beismerése, jó előéletére, boros állapotára, nejének beteges helyzetére és hogy panaszos vádlottnak, megbocsátott s végül, hogy a használt erőszak sem bizonyult oly nagy mérvűnek, annyira nyomatékos és oly nagy számú enyhítő körülménynek, hogy vádlottra nézve a cselekményre meghatározott büntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne : ennélfogva a kir. tábla vádlottat a btk. 92. §-ának alkalmazása mellett a magánlak megsértésének vétségében nyilvánítja bűnösnek és e miatt büntetését 3 havi fogházban, s minthogy az ezen nemű vétség pénzbüntetéssel is büntetendő és a correctionnalisatio folytán vétséggé minősülő cselekmény enyhébben nem büntetendő, mert a magában is csak vétséget képező eme cselekmény ezen felül a btk. 27. §-ában jelzett czélra . . . fizetendő 5 frt pénzbüntetésben . . . állapítja meg. Ezzel a változtatással a kir. tszék Ítéletét egyebekben indokainál fogva . . . helybenhagyni, stb. (1885 márcz. 2. 1168. sz. a.) A kir. Curia: Tekintve, hogy a btk. 330. §-a szerint az, a ki másnak a lakásába, üzlethelyiségébe, azzal összeköttetésben levő vagy azokhoz tartozó helyiségbe vagy kerített helyre az ott lakó vagy a lakással rendelkező beleegyezése nélkül jogtalanul,