Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

7 mére és mennyiségére nézve szolgálnak pótesküvel kiegészíthető részbizonyitékul; az áruk megrendelésére és átvételére, mint nem a könyv tulajdonosának tényeire nézve ellenben mi bizonyítékot sem képeznek: a kereseti áruknak alperesileg tagadott megrendelése és átvétele bebizonyitatlanul maradván, alperes azon előadása, hogy a D. alatti váltót neje számlájára kiegyenlítéséül szívességből fogadta el és adta át felperesnek, valónak tartandó és ehhez képest felperes keresetével elutasítandó volt, mert felperes keresetét a C. alatti könyvkivonatra alapítja és a kereseti összeget mint követelést érvényesiti, azt azonban, hogy a könyvkivonatban részletezett árukat alperes megrendelte és átvette volna, fentiek szerint nem igazolván, alperes a felvett jogalapon el nem marasztalható és mert azon kérdés, hogy alperest a szívességből elfogadottnak állított D. alatti váltó alapján terheli-e fizetési kötelezettség ? jelen per elbírálása tárgyát nem képezheti. (1884 decz. 17. 5038. sz. a.) A kir. Curia: Köteleztetik alperes a pernél fekvő eredeti váltónak visszaadása mellett 135 frt 38 krt . . . felperesnek megfizetni. Indokok : Az A. alatti könyvkivonatban foglalt áruk megrendelése és átvételének kérdése jelen perben nem döntő, mert alperes beismerte, hogy nejének számlája felperesnél 135 frt 80 krt tett, hogy e tartozás kiegyenlítéséül a D. alatti váltót szívességből adta felperesnek. E beismerés mellett a per eldöntése csakis attól függ, ha vajon a váltó adása által a tartozás kifizetettnek tekintendő-e, avagy pedig a váltókövetelés mellett fenáll felperesnek a tartozás átvállalása alapján alperessel szemben keletkezett köztörvényi követelése is ? E kérdés megoldásánál mindenek előtt figyelembe veendő az, hogy hasonló esetekben a vélelem nem harczol a köztörvényi kötelem megszűnte mellett, hanem ellenkezőleg az, a ki az utóbbinak megszűntét állítja, tartozik állítását megfelelő adatokkal támogatni, jelen esetben pedig alperes nem hozott fel oly körülményeket, melyekből azt lehetne következtetni, hogy a váltó fizetésképen adatott és vétetett át. Alperes ellen szól továbbá az is, hogy köztudomás szerint kereskedők közt az a szokás áll fen, hogy a váltó adása magában