Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

329 osztályrészükre nézve ki lettek-e elégítve ? csakis a kielégítés módozatának és a kielégítésül adott vagyon miségének és értékének bizonyításától függvén, mint birói mérlegelés alá eső kérdés, a felek által eskü tárgyává nem tehető. 209. Kir. tábla: 2631/85. A leszármazó egyenes örökösöknek nincs joguk az özvegyi jog megszorítását követelni, ha a hagyaték jövedelmei az özvegy tartására egészben szükségesek és semmi részben sem feleslegesek. 210. Kir. tábla: 5101/85. A végrendelet által megsértett köteles rész kiegészítéséhez csak azon örökös tartozik hozzájárulni, a ki törvényi örökrészénél többet kapott; ellenben nem kötelezhető erre azon örökös, a ki a köteles résznél ugyan többet, de a törvényi örökrésznél kevesebbet kapott. 211. Kir. tábla: 9617/84. Oly nő, ki házasságtörést követett el, melyet a férj sem nyíltan, sem hallgatag vagyis nejével való együtt élés által el nem engedett, özvegyi jogát elveszti. Kir. Curia 3674/85. sz. a. megváltoztatta és kimondotta: A mindkét házas fél által elkövetett házasságtörés kiegyenlítettnek (adulterium compensatum) lévén tekintendő, az ily házasságtörő nő özvegyi jogát el nem veszti.* 212. Kir. tábla: 30144/84. Kir. Curia: 3283/85. Az 1876: XVI. tcz. 5. §-ában előirt végrendeleti záradékban a törvény azt rendeli a tanuk által bizonyitandónak, hogy végrendelkező az iratot végrendeletének kijelentette s azt a tanuk előtt aláirta vagy általa önkezűleg aláírtnak elismerte ; hogy tehát a záradékban ünnepélyesen bizonyittassék, miszerint a végrendelet valóban a végrendelkezőtől származik és az ő akaratát tartalmazza. * V. ö. Jogt. Közi. Melléki. 1885. 821. sz. a