Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

296 Mert a kereset alapjául becsatolt A) alatti adásvevési szerződés szerint azon kereseti birtokrészletek képezték az adásvevés tárgyát, melyek már a kisajátítási jegyzőkönyvben részletesen megnevezve találtattak, tehát eredetileg a m. nyugoti vasút építése czéljaira kisajátittattak és az ilykép kisajátított birtokrészletek ugyanazon szerződés szerint C. M. H. W. & Comp. czég, mint a m. kir. szab. nyugoti vaspálya építészeti fővállalkozójának úgyis mint az őt megillető kisajátítási jognál fogva a kisajátított birtokrészletek megvételére jogosultnak ily minőségben adattak el, — továbbá az eladás tárgyait képező birtokrészletek az eladó által adott meghatalmazásnak megfelelő adás-vevési szerződés alapján ugyan vevő C. M. H. W. & Comp. czég, mint a m. kir. szab. nyugoti vaspálya építészeti fővállalkozója javára kebeleztettek be tulajdonjogilag, ennélfogva a kereseti ingatlanok I. r. alperes czég által a kisajátítás alapján létesült adásvevési szerződéssel vásároltattak meg a m. nyugoti vasút czéljaira. Nem változtat a kérdéses adásvevési szerződés ezen módján és czélján az, hogy I. r. alperes czég a kereseti ingatlanokat a külön kiállított adásvevési szerződéssel szerezte meg, mert a kisajátítás egyezségi uton is létesíthető levén, annak külön szerződésbe foglalása törvényellenesnek nem tekinthető; nem szól továbbá ellene azon körülmény, hogy a kereseti ingatlanok mint kisajátítottak a központi telekkönyvbe fel nem vétettek, mert hisz azok a vaspálya czéljaira a peres felek beismerése szerint szükségtelenek levén, az egyedül a vasút czéljaira szolgáló területet tartalmazó központi telekkönyvbe fel sem vétethettek, de II. r. alperes törvényes jogaira hátránynyal még az sem szolgál, hogy a kereseti ingatlanokat a hitelesítési eljárás folyamán vissza nem követelte, mert míg egyrészről nincs ellene igazolva, mikép azon ingatlanokról tudta volna, hogy azok e vasút czéljaira szükségtelenek, vagy magán czélra használtatni szándékoltatnak, addig másrészről az 1868. 55. t. cz. 66. §-a által biztosított jogánál fogva kisajátító I. r. alperes részérőli visszavásárlási jog iránti felhívást minden joghátrány nélkül jogosítva volt bevárni. Mindezek figyelembe vétele mellett tehát a kereseti ingatlanok II. r. alperestől kisajátítás és nem magán eladás utján vásároltaknak voltak tekintendők, annál is inkább, miután az adás-