Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

228 jogosan elfogadhasson; végre tekintve, hogy az alperes részéről C. alatt csatolt levél tartalma és a S. Antal tanú által bemutatott és vallomásához csatolt számla «kapott áruk» rovatának két utolsó tétele minden kétséget kizár ugyan az irányban, hogy az eredeti két factura csakugyan összesen 180 frt 16 krra szólott, mégis, minthogy ugyancsak az alperes által bizonyitékképen bemutatóit s igy ellene is egész tartalma szerint bizonyító 6. 7. alatti levélből kitűnik, hogy alperes a hordókat tartozott visszaadni, hogy ezt megtette volna, maga sem állítja; a miatt pedig, hogy a hordók értéke 31 frt 90 krra van számítva, annak idejében és helyén kifogást nem tett és csak a tárgyalás végén, midőn már felperesnek alkalma sem volt észrevételeit viszont megtenni és igy elkésetten tagadta a hordók felszámított értékét és kérte a szakértők meghallgatását és igy az egész kereseti összeg helyesen lett terhére megállapítva: a kir. táblának fenti keletű és számú ítélete felhozott egyéb saját indokaiból is helybenhagyatik, stb. 121. Ha a csödtömegbeli záloghitelező a választmánynak azon intézkedése ellen, melylyeí a csődtömeghez tartozó és a záloghitelező tényleges birtokában levő ingók szabad kézbőli eladását elhatározta, a csődbiróságnál panaszt nem emelt, sőt maga is vételi ajánlatot nyújtott be, ugy ő — a csődválasztmány által előnyösebbnek talált értékesítési módba hallgatólag beleegyezvén — a csődt. 115., 175. §-aira való hivatkozással nem tagadhatja meg utólag a zálogbeli ingók kiadását. (1885 okt. 27. 971. sz. a.) A Curia : A k. tábla végzése az ingók kiszolgáltatása kérdésében megváltoztattatik és ebben az irányban az elsöbiróság végzése oly hozzáadással hagyatik helyben, hogy a kérdés tárgyát képező ingóságokért befolyt vételár K. István esetleg megállapítandó megtartási jogának biztosítása végett letétileg külön kezelendő, stb. Mert habár a csődtörvény 115. és 175. §-ai szerint a megtartási jogot igénylő hitelező a tényleges birtokában levő ingóságokat csakis az árverésre kiküldöttnek tartozik kiadni, s ebből