Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

214 ható küldőtől ered, vagy ugyanily gyanú alatt álló czimzettnek szól. Ezen, az ország bíróságai által szabályul elfogadott Ideiglenes bűnvádi elj. Szab. 26., 72. s 73. §-ai által támogatott okból következik, hogy a biró köteles önmaga a lefoglalandó postaküldemény gyanús voltának ismérveit bírálata tárgyává tenni és megállapítani, s nem bizhatja azt másra, pl. ugy mint a kir. ügyészség kívánja, a postai tisztviselőkre. Ha tehát a közvádló az előnyomozatot gyanús postai küldemények lefoglalásával akarja megkezdeni, akkor már magának a közvádlónak meg kellett volna jelölnie s a biró bírálata előterjeszteni azon ismérveket is, melyek alapján valamely Romániából érkező küldemény gyanús volta megismerhető. Nem csak hogy azt nem tette, sőt a mi kétségkívül elmellőzhetlen volna, az eljárás alapját képező felségsértő és lázító kiáltvány egy példányát vagy bármely alakú szövegét sem csatolta indítványához. Különben is postai küldemények átalános megfigyelésének elrendelése nem a bíróság, hanem a rendőrség hatásköréhez tartozik. Mert továbbá egyes vizsgálati cselekvények foganatosítása nem a büntető törvényszék, hanem a vizsgálóbiróságnak hatáskörébe esik, s igy alakilag is szabályellenes a közvádló indítványa, midőn a lefoglalást elrendelő átalános törvényszéki határozatot kért, a helyett, hogy előnyomozat megindítását s vizsgálóbíró kirendelését kérte volna, a kinél aztán érvényesíthette volna a törvényes szabályok keretén belől a netán gyanús postai küldemények lefoglalását, stb. (1885 okt. 22. 3274. sz. a.) A budapesti királyi itélő tábla az elsőbiróság végzését indokaiból helybenhagyja. (1885. évi november hó 2. 33563. szám alatt.) A kir. Curia a kir. tábla végzését helybenhagyja ; mert a közbiztonság érdekében átalános óvó vagy megelőző intézkedések tétele a biróság hatásköréhez nem tartozik. Valamely büntetendő cselekmény jelenségei fenforgásának concret esetében pedig első fokon a vizsgálóbírónak képezi feladatát a tényállás kiderítése s a nyomatékos gyanuokoknál fogva