Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

V eszköznek, mely az ország esküdteit a vádlott hátrányára hangolni alkalmas volna. A sajtóbiróság elnökének a fötárgyalásra megjelent hírlap tudósítókhoz intézett figyelmeztetése (3. p.), valamint átalában mindaz, a mit panaszló az elnök megtartása ellen felhoz, szintén nem sérti az eljárást szabályozó rendeleteknek az elnöki hatáskörre vonatkozó valamely különös intézkedését. Panaszlónak azon állítása pedig, mintha ama figyelmeztetés a vád tárgya feletti előzetes itéletmondás behatását gyakorolta volna az esküdtekre, bírói figyelembe nem vehető, tekintettel arra, hogy az elnök az incriminált czikkek tartalmát nem érintette : s miután a vád a btk. 24.8. §-ában meghatározott szemérem elleni vétség miatt emeltetett, abból bárki okszerűen következtethette, hogy a tárgyalás folyamán oly dolgok merülhetnek fel, melyek a nyilvánosság közegei által való tovább terjesztésre nem alkalmasak. A 4.., 5. és 7. panaszpontokban az elitélt a vád tárgyát képező nyomtatványra vonatkozó tevékenységének, ebből folyólag a felelősségi fokozatnak, a tárgyi tényálladéknak szerinte nem törvényszerű megállapítását s ez alapon lett elmarasztaltatását nehezteli. Ezekre nézve a kir. Curia elegendőnek találja arra utalni, hogy habár a vádlevélben panaszoló a vizsgálat, rendén tett vallomása nyomán az incriminált nyomtatvány «szerkesztője» gyanánt vádoltatott, miután a végtárgyaláson érintett vizsgálati vallomásától eltérőleg azt kérte, hogy ö kiadónak tekintessék s a közvádló a sajtótörvényre való hivatkozással kijelentette, hogy első sorban a szerző, s ha ez ismeretlen, a kiadó lévén felelős, «ezen alapon áll a vád», a közvádló tehát vádját kifejezetten intézte a panaszló mint kiadó ellen is; tekintve, hogy 1848: XVIII. tcz.nek az É. L. T. 7- §-a által fentartott 13. és 33. §-ai a felelősségnek érintett sorrendjét állapítják meg ; tekintve, hogy az esküdtekhez ez irányban először a szerzőség, azután a szerkesztés s harmadsorban a kiadás és terjesztés iránt tétettek a kérdések ; tekintve, hogy a kérdések szövegezésébe a panaszló is belenyugodott; tekintve, hogy azon kérdés, vajon a vádlott ilyen vagy amolyan minőségben vétkes-e, az ügynek az esküdtek korlátlan elbírálása alá tartozó érdemét képezi; az a miatti panasz, hogy a panaszló