Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

41 törvényes osztályrész (kötelesrész) megszorítására, korlátozására s feltételessé tételére vonatkozólag foglalt intézkedéseknek érvény­telenítésére irányul. Valamely szerződésben megállapított kötele zettségek és viszontkötelezettségek, illetve lemondások, jogkorláto­zások és megszorítások azonban oly szoros kapcsolatban állanak, hogy az egyiknek megtámadásával kétségessé tétetik a többi is ; egyiknek megdőltével megdől rendszerint a többi is. Ekként felpe­res 3. sz. a. keresete által alperesek kötelezettségei is kérdésessé tétetvén, indokolt alperesek azon eljárása, hogy a felperes által megtámadott, de általuk érvényében fentartatni kívánt szerződés szerint lejárt összeg azon szerződés érvényének birói eldöntéséig birói kézbe tétetik le. De indokolt alperesek eljárása a hitelezők részére történt letiltás folytán is, mert az A. a. szerint meg­állapittatott, hogy a felperes családja javára biztosított 350,167 frt 26'/, kmyi összegből beváltandók a még ki nem egyenlített tartozások azon arányban, a melyben azok felperes felvilágosítása nyomán és hozzájárulásával annak idején megállapittattak. Ehez képest felperesnek kötelességében állott kimutatni azt is, hogy a végrehajtást eszközölt hitelezők követelései tekintetében a peres felek közt minő megállapodás történt, illetve hogy a B. alattiban foglalt felhívás, miszerint alperesek az emiitett hitelezőket 30% vagy esetleg nagyobb százalékkal s végső esetben teljes összegben elégítsék ki, az A. alattiban jelzett megállapodásnak megfelel. E részben azonban felperes alperesek tagadásával szemben bizo nyitékot n,em nyújtott. A kérdéses követeléseknek a felperesi fel­híváshoz képest feltétlenül leendő kielégítésére pedig alperesek már azért sem tekinthetők az A. a. alapján kötelezetteknek, mert ezen okmányból kitetszöleg s különösen annak a tőke esetleges visszaszállására vonatkozó rendelkezéséből folyólag a kielégítési arány megállapításához nekik is van hozzászólási joguk és ily körülmények közt ők felperes tartozásainak beváltása körüli mulasz­tással nem terhelhetők. Ezeknél fogva stb. A magyar királyi Curia: A másodbiróság ítélete hely­benhagyatik. Mert ámbár a 3. szám alatti keresettel folya­matba tett per függősége alpereseket az A. a. okiratban magokra vállalt fizetési kötelezettség alól fel nem menti és őket az 1884. október i-én lejárt évi kamatrészletnek birói letétbe való

Next

/
Oldalképek
Tartalom