Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

.34 óhajtott generositásának a megvesztegetés színezetét adhatta . . . Minthogy pedig a tanúvallomások által igazoltatott, hogy a szavazók nagyobb része az alperes által támogatott képvise­lőre adta szavazatát, alperes kötelezettsége beigazoltnak volt veendő. Tekintettel azonban arra, hogy a felmutatott számlák és L. János tanúvallomása által teljes bizonyító erővel csak az igazoltatott be, hogy felperes csak 256 forint 50 krajczár érték erejéig szolgáltatott ki italokat, az ezt meghaladó összegre nézve felperes részére a pts. 236. §-a alapján a póteskü volt megítélendő stb. (1884. nov. 27. 4391. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes kereseti követelését arra alapítja, hogy az 1884. évben történt országgyűlési képviselőválasztás alkalmá­val alperes rendelete s illetve fizetési kezessége folytán 264 frt 25 kr. értékű étel- és italnemiieket alperes pártjabelieknek szol­gáltatott ki; minthogy pedig felperes keresetében az általa kiszol­gáltatott étel- és italnemüek árát külön-külön nem részletezte és a tárgyalás folyamán az ételnemüek árát és azok kiszolgáltatását bizonyítani meg sem kísérelte és így azon összeg, mely az étel­nemüekért felperesnek esetlegesen megítélhető volna, meg sem állapitható; az italnemüek ára pedig az 1883. XXV. tcz. 23. §-ának rendelete értelmében alperessel szemben meg nem Ítélhető, fel­perest keresetével elutasítani kellett, stb. (1885. január 20. 5 1755. szám alatt.) Kir. Curia: Az első foly. bíróságnak ítélete azon változ­tatással, hogy alperes a felperesi eskü letétele esetében 244 frt 25 krt, eskü le nem tétele esetében 236 frt 50 krt köteles fel­peresnek megfizetni, hagyatik helyben indokolásánál fogva és azért, mert az 1883: XXV. tcz. IV. fejezete megalkotásának czélja az volt, hogy az alsó földmivelö és iparos osztályokat a korcsmai hitelezés utján való kizsarolástól megóvja, mely törvény mint kivételes jogszabály szoros magyarázatu lévén, annak keretébe nem vonhatók oly követelések, melyek nem uzsorás jellegűek, mint jelen esetben a harmadik személy által saját hitelére tör­tént megrendelésből származó követelés s igy az átalános magán­jogi szabályok szerint lévén elbirálandók, azok hatálya alól jog­sérelem nélkül ki sem vonhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom