Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

285 a budapesti kir. tábla területén hatályban levő bűnvádi eljárás rendszerének egyik sarkelvével, a védelem jogának függetlenségével, és csakis a mellőzhetlen szükség esetében korlátolható szabadságával, valamint ellentétben áll az ország ezen területén levő általános gyakorlattal is ; tekintve, hogy ezen általános gyakorlat kifejezését találja azon szabályok gyűjteményében is, melyek a m. kir. igazságügyminiszter által 1872. évben a bűnvádi eljárás egyöntetűsége tárgyában az általános gyakorlat alapján kiadattak s a budapesti kir. tábla területén fenálló törvényszékek, valamint a felsőbb bíróságok által is elfogadtattak, melynek 105. §-ában az tartalmaztatik, hogy «a védő is intézhet az ügy felvilágosítására vonatkozó kérdéseket mind a vádlotthoz, mind pedig a tanukhoz és szakértőkhöz, s az esetben, ha az ügygyei összefüggésben nem álló kérdések intéztetnének a kihallgatandók valamelyikéhez, vagy ha a kérdésből vagy a feleletből kiderülne, hogy mások becsületének a fenforgó tárgygyal semmi összefüggésben nem álló megsértése czéloztatik, az elnök jogában áll, a kérdést vagy feleletet félbeszakítani s az illetőt válaszadástól eltiltani» ; tekintve, hogy a bűnvádi eljárás legfőbb jelentőségű elvénél fogva, megállapított ténynek a bíróság által azon állítás, körülmény, adat, illetőleg jelenség fogadható el, mely a törvény, illetőleg általános gyakorlatnak megfelelő szabályok szerint kivétetvén, az ennek megfelelő formák megtartásával jő a bíróság felismerésére ; tekintve, hogy a kiemelteknél fogva a tszék kérdéses határozata, a védelem jogkörének korlátozása által, azon lényeges formák egyikét sérti, melyek a tények valódi és helyes megállapithatásának feltételei gyanánt vannak elismerve és elfogadva; tekintve, hogy a bűnvádi eljárás szabályai valamelyikének megsértése semmiségi okot képez ; tekintve mindazonáltal, hogy az ítéletnek, a bár fenforgó semmiség által nem érintett, perorvoslattal meg sem támadott, e szerint jogerőre emelkedett része, a más vádlottakra vonatkozólag elkövetett semmiségi ok következtében nem helyezhető ki hatályból, annál kevésbbé, mert a többi vádlott sem nem használt perorvoslatot, sem az ellenükben nem használtatott; mindkét alsóbb