Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

4o a fizetett adónak vagy illetéknek saját kezéhez való jogos álvehetését is magában foglaló hivatal jogosultságát jelenti; tekintve, hogy ekként meg lévén állapítva a jegyzőnek az adó beszedésére a törvény által nyert jogosultsága, ezzel azon kérdés, hogy ez a jegyző akkor, midőn az egyes községi lakosok által adó vagy illeték, avagy a közadók kezeléséről szóló törvényben megjelölt más köztartozás czimén kezéhez tett fizetéseket átvett, hivatali minőségben járt el, és hivatala körébe eső cselekményt teljesített, kétségen kívülivé válván : vitán kívül van helyezve az is, hogy ezen hivatalos eljárásban elkövetett visszaélése, s nevezetesen az állam vagy a község részére kezeihez fizetett ily rendeltetésű pénzeknek általa véghezvitt eltulajdonítása a btk. 461. és 462. §-ai alá eső hivatali sikkasztást képezi. Ezeknél fogva kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes-ülése vonatkozással a 7837/1884. B. sz. alatt felmerült vitás elvi kérdésre : azon kis községbeli jegyző vagy körjegyző, a ki az 1883 : XLIV. tcz. értelmében a községi közegek általi beszedésre bizott adóilleték vagy más köztartozásnak lerovásául az egyes községbeli lakosok által az ő kezeihez fizetett pénzt, hivatali minőségben, a községi biró vagy adószedő távollétében, sőt esetleg ennek jelenlétében is átvesz, hivatali hatalmának körében jár el, és hivatali cselekményt teljesít; a miből következik azon folyomány: hogy a2 esetben, ha a jegyző a fenébb megjelölt czimen neki átadott é-; általa átvett pénzt eltulajdonítja, illetőleg azzal mint sajátjával rendelkezik, a hivatali sikkasztás bűntettét követi el Kimondja továbbá a Curia büntető tanácsainak teljes-ülése, hogy: a mennyiben a jegyző, körjegyző az 1876. évi XV. tcz. életbelépte után de az 1883 : XLIV. tcz. életbelépte előtt követett volna el ilynemű sikkasztást: erre vonatkozólag a jelen határozat az 1876: XV. tcz. 42., 47., 52. §-ainak, továbbá 55. §. b) pontja és 63. §-nak az 1883 : XLIV. tcz. fenébb idézett szakaszaival a fenforgó kérdést illetőleg teljesen egyező rendelkezései erejénél fogva — az anyagi büntető törvényeket illetőleg azonban a btk. 2. §-ának figyelembe vételével alkalmazandó.