Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

107 falusi lakáshoz, különösen pusztán nélkülözhetlen lévén az istálló ló és tehén számára, ugy az ezek gondozójának lakása, ez okból a póttárgyalás folyamán kifejtettek alapján kötelezni kellett alpereseket arra is, hogy ezen szükséges helyiségeket is használatába bocsássák felperesnek. II. Ellenben felperes keresetének minden ezen lakási jogot meghaladó részével elutasítandó volt, különösen i. azért, mert a végrendeletben a kastélyban levő bútorzatról semmi említés nem tétetik és a lakás kifejezés nem azt jelenti, hogy a lakhelyiségnek bútorozva is kell lennie; továbbá mert az eredeti hagyatéki leltár szerint ezen bútorok nem képezték az örökhagyó tulajdonát és igy hagyatékát és a leltárnak ilyetén felvételét és tartalmát a leltározásnál jelen volt felperesi képviselő elfogadta és aláirta. Felperesnek azon válasziratbeli kérelmét pedig, hogy az alperesek köteleztessenek a D. alatti, illetve a póttárgyalásnál becsatolt 3. NB. alatti jegyzéknek megfelelő bútorzatot megszerezni, eltekintve attól, hogy ez a kereseti kérelem megváltoztattatván, sőt a perben előadott összeget a póttárgyalás során felperes még magasabb összegben számította fel s igy más arány sem volna figyelembe vehető : el kellett utasítani, mert ily követelésre felperesnek sem a végrendelet, sem özvegyi joga jogalapot nem szolgáltat; z. a felperes háztartásához a végrendelet értelmében kiszolgáltatandó tárgyak és járandóságok tekintetében felperesnek első sorban igazolnia kellett volna, hogy a hagyatéki vagyon teherállásának, illetve az ez által igényelt évi fizetéseknek levonása után van a hagyatéknak oly tiszta jövedelme, illetve erre fordítható természetbeli termése, a melyből a követelés kielégíthető ; és másodsorban, hogy az általa, bár az alperesek kifogása szerint a pts. 68 §-a értelmében elkésve kiszámított és részletezett mennyisége, minősége és értéke csakugyan annyit tesz ki, a mennyit a válasziratban összesen 1070 frt, a póttárgyalásról felvett jegyzőkönyvben már 1364 frt és 1070 frt, tehát összesen 2434 frt értékben számit fel. Ennek bizonyítása felperes kötelessége lett volna alperesek tagadásával és kifogásaival szemben. Azonban a hagyatéki ingatlanok becsüje ellen tett kifogása a megtartott szakértői becslés által alaptalannak bizonyult; egyébként pedig felperes a hagyaték tiszta jövedelmezését bebizonyi-