Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

96 ményese vévén fel, őt egyedül a B. és 0. alatt csatolt ítéletekre fektetett jogalapon fizetésre kötelezni nem lehetett, miután azon Ítéletek indokolásából nyilván kitűnik, hogy a vonatkozó perben nem az utalványozási, hanem az ettől jogilag különböző átruházási jogügylet képezte elbírálás tárgyát, stb. 5i1. Pactum reservati dominii a magánjog szerint nem lévén joghatálylyal köthető, az, a ki a megvett és átvett, de a megállapodás szerint a vételár lefizetéséig csak "gondozás* czimén birt tárgyat elidegeníti, nem követ el sikkasztást. 2. Ha a kir. ügyész a csalásra irányult vádat a vizsgálat befejezte után elejtette, a végtárgyalásra idézett sértett fél a végtárgyaláson való meg nem jelenése folytán ugy tekintetik, mint a ki az indítványt (illetőleg magánvádat) hallgatag visszavonta. (1885 ápr. 23. 8795. sz. a.) Kir. Curia: (A nyitrai kir. tszék és a budapesti kir. ítélő tábla által sikkasztás büntette miatt elitélt B. József elleni bűnvádi ügyben) .. . mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztattatik ; vádlott a sikkasztás miatt ellene emelt és fentartott vád alól felmentetik. Indokok: A vád alapját azon jogügylet képezte, mely egy részről sértett G. J. gépgyáros, más részről pedig vádlott között, előzetes levelezés és megállapodás folytán létrejött s mely jogügyletről szerkesztett és vádlott által aláirt, Kolon 1880 hó és nap megjelölése nélkül kelt okirat a sértett fél által benyújtott panaszhoz, illetőleg vádlott megbüntetése iránti indítványhoz csatoltatott. Ezen jogügyletről felvett okirat értelmében vádlott elismeri, hogy ő a G. J.-től megvesz egy H. M.-féle cséplőkészletet és egy szab. fogas cséplőgépet, a meghatározott szélességű dobbal, szalmarázóval, tisztitóval és bezsákoló készülékkel; elismeri továbbá, hogy ezen tárgyak árában 900 frtot tartozik a G. J. czégnek fizetni három külön fizetési határnapon, u. m. 1880 aug. 31-én