Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

meg özvegyi jogán, az özvegyi jogról szóló világos hazai törvények által meg van czáfolva, meg különösen a perben többször idézett Appr. Constitutiók 3. r. 25 czime által is, mely szerint az özvegy hitbérén kivül férje jószágainak mennyiségéhez képest illendő tartást is követelni jogosítva volt. Habár az idézett törvény szerint jogosítva voltak is az elhalt férj vérszerinti örökösei az özvegyi jog korlátozását követelni, mig azonban e korlátozás a rendes törvény utján nem eszközöltetett, az özvegy, erdélyi jog és joggyakorlat szerint is, férje jogának teljes haszonélvezetében maradt. Ezen az ősiségi nyiltparancs által is fentartott özvegyi jog korlátlan birtokában volt gr. T. Józsefné s birta és használta a keresetben elsorolt jószágokat egészen 1855 szeptember 28-án történt haláláig. Mint azon jószágok birtokosát pedig, nevezett özvegyet a kérdéses birtokok összes járulékai és igy minden hasznai, jövedelmei s azok sorában a vesztett urbériségek kárpótlásául megállapított földtehermentesitési összegek kamathasznai is megillették. S miután az özvegynek a halála napjáig lejárt kárpótlási kamatokhoz való joga mint lejárt követelés, az özvegy halála után jogszerint annak hagyatékára is átszállott, a felperesi hagyatéknak a kérdéses kárpótlási kamatok kiszolgáltatása iránti követelési joga megítélendő volt. Azon körülmény, hogy a kérdéses kárpótlások alpereseknek a kiutalási eljárás rendjén bíróilag lettek kiutalva, felperes ahhoz való követelési joga érvényesitésének útjában nem állhat, minthogy a kiutalási eljárás rendjén a kárpótlás iránti tulajdonjog kérdése eldöntést nem nyert s az erősebb jognak rendes per .utjáni érvényesítésétől az érintettek elzárva nem lettek, sőt ezen rendes per utja a kiutalási eljárást szabályozó 1856 január i-én kelt L. f. rendelet 25. §. 4. p. szerint kifejezetten fen is tartatott. Minthogy azonban a kereseti összeg felszámítása tekintetében a per során kifogás tétetett s jelesül a, végleges úrbéri és tized kárpótlások kamatozási idejére nézve kétség merült fel; miután továbbá a kamathátralékok kötvényekben szolgáltatván ki, azoknak a fölvétel idejébeni készpénzbeli értékének, ugy a szelvényadó fejében netalán levonásba hozandó összeg mennyiségének tisztába hozatala is szükségesnek mutatkozik: e végett a 1*