Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

76 ben tesz ugyan a 344. §-ban ily kivételes intézkedést és azon félnek, ki ellen a biztosítás elrendeltetett, megengedi, hogy a kifogásai folytán elrendelt tárgyaláskor netalán szenvedett kárait is felszámíthassa és a biztosítás-feloldás esetére egyúttal ellenfelének azokbani marasztalását követelhesse ; de épen ezen kivételes intézkedésből következik, hogy azon fél, ki annak igénybe vételét elmulasztotta, a biztosítást kieszközlö ellen tisztán azon indokból, mert ellene biztositást kérelmezett és foganatosíttatott és a biztosítás a felsőbb bíróságok által feloldatott, rendes kártérítési pert többé eredménynyel nem indíthat, hacsak be nem bizonyítja, hogy a biztosítás elrendelésére a kérelmezőnek oly jogellenes cselekvénye szolgáltatott alkalmat, mely a magánjogi szabályok szerint magában véve is a kártérítési kötelezettséget vonja maga után, stb. 44. Az 1881: LIX. tcz. 7. §-a alkalmazást nem talál oly esetben, midőn az egyik bíróság a keresetet mint illetőségéhez nem tartozót hivatalból visszautasitotta az illetékes bíróságnak hivatalból kijelölése nélkül, és midőn ezután az ugyanazon tárgyra vonatkozó kereset más biróságnál adatott be. (1885 január 9. 1105/884. sz. a.) A rn. kir. Curia: M. Antal és F. Anselm bányamunkásoknak Z. János elleni 180 frt 10 kr. munkabér és kártérítés iránti ügyére vonatkozó, az 1884 decz. 9-én 7058. sz. a. kelt jelentéssel a gyulafehérvári kir. tszék és a puji kir. járásbíróság között ezen ügyre nézve felmerült illetőségi összeütközés elintézése végett ide felterjesztett iratok a gyulafehérvári kir. tszéknek szabályszerű elintézés végett 7. alatt visszaküldetnek ; mert annálfogva, hogy a M. Antal és társa által a puji kir. járásbírósághoz beadott kereset ezen járásbíróság által mint illetőségéhez nem tartozó hivatalból visszautasittatott és utóbb nevezett felek ugyanazon tárgyra vonatkozó keresetüket a czimzett kir. tszékhez adták be, az 188 r : LIX. tcz. 7. § a értelmében elintézendő illetőségi összeütközés nem forog fen, melyről rendszerint csak akkor lehetne szó, ha ugyanazon ügyre nézve két bíróság tartja magát illetékesnek ; oly