Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

6i Ezen eladás, illetve vélelem tarthatlansága ugy a kihallgatott tanuk vallomásából, valamint a B. alatti szerződéssel egyidejűleg kelt C. alatti okirat szövegéből kétségtelenül kitűnik ; mert az ált. osztr. ptk. 1070. §. értelmében a visszvásárlási jog az örökösökre át nem száll, mint az jelen esetben kiköttetett, továbbá azon megszorításnak sincsen helye, hogy a visszvásárlási jog csupán bizonyos eleve meghatározott évek lejárta után gyakorolható. Mindezekhez képest a fenforgó jogügylet nem tekintethetett másnemű szerződésnek, mint az ősiségi nyiltparancs 19. §-a által tiltott zálogszerződésnek, ennélfogva ezen szerződést érvénytelennek nyilvánítani és a már idézett osztr. ptk. 877. §-a értelmében a szerződő felek között a tiltott jogügyletet megelőzött jogállapotot kellett akként helyre állítani, hogy felperesek fizessék vissza a semmis szerződés alapján felvett összeget, alperesek pedig felvételével egyidejűleg bocsássák vissza a kérdéses ingatlanokat, stb. 38. Azon esetekben, midőn a különböző protestáns vallású házasfelek külön válva nem ugyanazon helyen laknak, az előzetes három izbeni békéltetés bármelyik fél lelkésze előtt eszközölhető. (1885 évi február 11. 184, sz. a.) A m. kir. Curia: (Aradi Antal ügyvéd által képviselt F. Janka felperesnek A. Antal alperes ellen a veszprémi kir. tszék előtt házassági kötelék felbontása iránt indított perében) . . . 39A btk. 330. §-ának esete nem forog fen, ha a szomszéd telek tulajdonosa egy az ő jogait sértő építkezés megakadályozása végett a kerités átlépésével behatol a szomszéd telek területére. (1885 február 24. 602. sz. a.) A marmarosszigeti kir. tszék: Ch. Vaszil a btk. 330. §-ában meghatározott magánlak megsértésének bűntettében bűnösnek