Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam X. kötet (Budapest, 1885)

XXXI Lap feltétlenül illetik és az idézett szakaszok hatálya ennek jogkörére is kiterjed — — --- — — — --- .__ — — --- 342 179. A vádbeli cselekmény helytelen minősítése mindenkor hivatalból kiigazítandó — ... —* -— — ... ... __. — — --- 352 A sajtóügyekre vonatkozó határozatok. •82. A sajtóügyi eljárás tárgyában 1867. július 25-én 307. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelet 4. pontja szerint a meg nem jelent vagy idő előtt engedelem nélkül eltávozott esküdt elmarasztalása mindenkor feltételes s az elmarasztalt mindenkor megkísértheti igazolását ugyanazon bíróság előtt, mely őt behívta és pedig a közönséges perrendtartás szabályai szerint az abban kitűzött határ­idő alatt, mely az akadály megszűntétől számítandó — .__ — 170 83. Mily kényszereszközök állanak a bíróság rendelkezésére, hogy a megjelent, de távozni akaró esküdtet visszatartóztassa?.— — — 171 90. Az 1867 július 2 $-én kelt igazságügyministeri rendeletnek az azon évi május 17-iki rendelet 101. §-át értelmező 8. pontja szerint a végrehajtás sajtóügyekben is a közönséges szabályok szerint foga­natosítandó _-- -.- --- --- --- --- --- - - -— ... --- 204 127. A sajtóügyi eljárás 23. §-ához — — —- — — — --- — 268 139. Törvény-indokolás felolvasásának megtagadása semmiségi esetet nem képez, mert az elj. szab. 53. §-a csak vizsgálati irományok egyes pontjait rendeli a birák, esküdtek, közvádló vagy védő kivá­natára felolvasandóknak. Vizsgálati irományok elnevezése alá pe­dig a törvény indokolása nem foglalható. — Szintoly kevéssé képez semmiségi esetet az, hogy az esküdtek elébe terjesztett kérdések közé nem vétetett fel, hogy melyik osztály elleni gyűlö­letre való izgatás esete forog fen, és hogy foglaltatik-e a vádbeli czikkben bizonyos megnevezett személyek meggyilkolásának ma­gasztalása. — Szintén nem képez feltétlenül semmiségi okot az, hogy az incriminált czikk vádlott felelős szerkesztőségének ideje alatt jött-e létre, mint az esküdtszék hatáskörébe tartozó vétkesség kérdésében ítélettel eldöntött kérdés, és így felebbviteli perorvos­lattal meg nem támadható, hogy a vádlevél mint szerzőt vádolta, az ítélet pedig mint szerkesztőt marasztalta a vádlottat ... 284 142. Tanuk meg nem jelenése miatti halasztási kérelem elvetése mint semmiségi ok. — Sajtóügyi rendelet 91. §. — — — — — 288

Next

/
Oldalképek
Tartalom