Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam X. kötet (Budapest, 1885)

299 védett A. Katalin és D. Ilia mint néhai K. Jánosné örökösei alperesek elleni 1700 frt iránti perében következő ítéletet hozott: Alperesek mint néh. özv. K. Jánosné örökösei ez utáni örökségük erejéig köteleztetnek felperesnek 1700 frt tőkét... megfizetni, stb. Indokok: Alperesek a keresetlevélhez A. alatt mellékelt egyesség valódiságát nem tagadták s beismerték a B. alatti halálesetfelvétellel is igazolt azon körülményt, hogy néhai özv. K. Jánosnénak kizárólagos örökösei. Az A. alatti okmánynyal kétségtelenül be van bizonyítva, hogy özv. K. Jánosné és felperes néh. K. Péter hagyatékában örököstársak voltak s a hagyaték megosztása iránt egymás között akként egyeztek meg, hogy özv. K. Jánosné, alperesek jogelőde, özv. K. Péterné, felperesnek egyebek mellett örökrésze kiegészítéséül 2700 frtot fizetni magát kötelezte. Özv. K. Jánosnénak ezen egyességileg magára vállalt kötelezettsége időközben történt elhalálozása folytán hagyatékát ter heli s miután az örökség a terhekkel együtt jár, a hagyatéki vagyonnal együtt örököseire száll át. Minélfogva, stb. Alpereseknek a kereseti összeg fennállása ellen tett kifogásai mint semmivel sem igazoltak, figyelmen kivül hagyandók voltak. Az ezen kifogások bizonyítására hivatkozásba hozott tanujoknak kihallgatása azért mellőztetett, mert ezen tanúnak vallomása, ha mindazt igazolná is, a mit a viszonválaszhoz 2. 7. a. csatolt bizonyítványban tudomásaként előad, pótesküvel kiegészíthető félbizonyitékot még sem képezne; mert tudomása nem közvetlen a tények ismeretén, hanem a felperesek jogelődüktől hallottakon alapszik, már pedig felperesi jogelődüknek, mint kötelezett félnek beszélgetés közben tett állításai tartozásának fen nem állására bizonyítékul nem szolgálhatnak. Alperesek azon kifogása, hogy a kereset időelőtti, mert özv. K. Jánosné hagyatéka eddigelé nekik bíróilag átadva nem lett, figyelembe szintén nem vétethetett, mert felperes a hagyaték elleni jogainak érvényesitésével addig, mig a hagyaték az örökösöknek átadatik, várni nem köteles és pedig a jelen esetben annál kevésbbé, mert a nagykorú örökösök a csupán ingóságokból