Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam X. kötet (Budapest, 1885)

Lap telnek, a fóesküt ellenfelének kínálni vagy visszakínálni, habár ez az ott megjelölt cselekményekért bűnösnek Ítéltetett, de ebből épen nem következtethető, hogy ha akkor, midőn az eskü kínálá­sának vagy visszakinálásának jogával élt, ama körülmény fen nem forgott s ellenfelének elitéltetése után következett be, előtte el legyen zárva az eskü kivételének mellőzésével a per folytatólagos tárgyalása kieszközlésének azon módja, melyet az idézett tcz. 22. §-a nyújt, az odaitélt eskü nemére való tekintet nélkül--- — 316 157. A bírói hatáskör megállapításának kérdésében nem a kereset czime, hanem annak tartalma az irányadó. Ennélfogva ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jognak érvényesítésére irányzott kereset az 1881 : LIX. tcz. 6. §-ához képest a törvényszék mint birtokbiróság hatás­körébe tartozik, habár a kereset leiekkönyvi kiigazítás iránt volt indítva --- — -~ --- — :~ -— — —- — — -— — 322 160. A kisebb polgári peres ügyek biróságának illetékessége alá tartozó ügyekre nézve n birói illetőségtől való eltérésnek helye nincs; az ily ügyben a rendes bíróságok által hozott ítéletek tehát az 1881 : LIX. tcz. 39. §-ának c) pontja alapján hivatalból megsemmisíttetnek 324 161. Oly esetben, midőn sommás eljárásban az elsőbirrtság az illetékes­ség elleni kifogást elvetette s ennek folytán az 1881 : LIX. tcz. 15. §-ához képest érdemileg itélt, a másodbiróság pedig a végzés ellen az ítélet elleni felebbezésben keresett orvoslás daczára a birói illetékesség kérdésében tüzetesen nem határozott és érdemben itélt, ezen körülmény az eljáró biróság által hozott, a birói illeté­kességet megállapító végzés másodbirósági helyeslését pótolja s nem képez oly szabálytalanságot, mely az 1881 : LIX. tcz. 39. §-ának 0) pontja alapján a másodbirósági ítélet megsemmisítését vonhatná maga után ___ ... „_ „ —- --_ — ___ — .._ ... -— 326 Végrehajtási törvény. 21. A törvényhatóság közigazgatási bizottságának azon határozata alap­ján, melyben elrendeltetik, hogy a hátralékos adók és illetékek behajtása végett a végrehajtás ingatlanokra vezetendő, a végrehaj­tási zálogjog bekeblezése közvetlenül az illető telekkönyvi hatóság­nál nem kérhető; hanem ily esetben is első sorban a végrehajtás elrendelése és a telekkönyvi hatóságnak a foganatosítás végett leendő megkeresése az 1881 : LX. tcz. 2. §-ában kijelölt bíróságnál szabály­szerűen kérelmezendő--- — — —- -- — -— --- -~ 48 30. A hozományí és örökölt ingóságokra nézve a nő tulajdoni jogát házasságkötés folytán sem veszti el és az 1881 : LX. tezikk 49. §-a ki nem zárja a nő azon jogát, hogy az érintett §. értelmében lefog­lalt ingóságokra nézve tulajdonjogát igényperrel kimutathassa. 61 36. A végrehajtási zálogjog bekebelezésének a már előzőleg eszközlött perfeljegyzéstől feltételezetten lett elrendelése sem a telekkönyvi

Next

/
Oldalképek
Tartalom