Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)
36 fel, mely tehát elesik akkor, midőn, mint a jelen esetben történt, a felek a biztosítási ajánlat elfogadására nézve egyetértőleg más határidőt állapítottak meg. 23A hivatali sikkasztás tényálladékának megállapításához megkivántatik, hogy az elsikkasztott érték vádlottnak állásánál, hatáskörénél fogva jusson hivatali kezelése avagy őrizete alá. — Okirathamisitás. — Sikkasztás. (1884 május 14. 503. sz. a.) A beregszászi kir. /szék : K. Adolf vádlott az E. Isidor és R. Gyula irányában elkövetett, a btk. 462. §-ába ütköző s a 464. §. szerint minősülő két rendbeli sikkasztás vétségében vétkesnek és a btk. 404. §-ába ütköző okirathamisitás bűntettében bűnösnek kimondatik s ezért a btk. 96. §-ához képest összbüntetésképen egy évi börtönre és 100 frt pénzbüntetésre (esetleg 10 napi börtönre) ítéltetik, stb. Ellenben a birói zártörés által elkövetett sikkasztás és hivatalos hatalommali visszaélés vádja alól felmentetik. Indokok : Mert a vizsgálat adatai szerint vádlott beismerte, hogy mint H. Gyula szolgabíró által megbízott adóvégrehajtó 1880 decz. 24-én M. Pál községbiró által szabályszerüleg kiállított s aláirt nyugta mellett 66 frt 86V2 krt és 46 frt 89 krt, összesen 113 forint 75 krajczárnyi összeget, előbbit állami, utóbbit pedig Lónya község részére községi adó czimén E. Isidortól azon czélból vette, hogy azt rendeltetési helyére beszolgáltatja. Az 52 frt 59 krt illetékes helyen be is fizette, azonban a 79 frt 87^2 krt magánál megtartotta és saját czéljaira fordította s csak a vizsgálat megindítása után téritette azt meg; beismerte továbbá, hogy R. Gyulától 1881 nov. 3-án 30 frt illetéket szintén hivatali minőségben elkezelt s feledékenységből ezen összeget is saját czéljaira fordította s csakis a vizsgálat folyama alatt téritette meg. Ezen beismerése folytán, tekintve, hogy közigazgatási hatósági, illetve járási szolgabíró helyetteseképen és annak megbízásából járt el és vette magához a pénzt s ezen összegeket jogtalanul eltulajdonította, cselekménye a btk. 462. §-ába ütköző, s tekintve, hogy a kárt megtérítette, a btk. 464. §-a szerint minősülő sikkasztás vétségének tényálladékát képezi, őt tehát abban vétkesnek s továbbá,