Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

11 létrejött, a melytől egyedül függ a perorvoslat használhatására megállapított idő folyamatának megkezdése, és a jogerőnek ezen idő használatlan lejártával ipso facto előálló bekövetkezése; tekintve, hogy a meg nem jelent vádlottaknak, az ítélet kihirdetése végett egy uj határnapra való megidézése, illetőleg a messzelevöknek értesítése az ítéletet tartalmazó okirat kézbesítése által, vagy pedig a kihirdetésnek más hatóság által való eszközöl­tetése egyedül abban találja alapját, és csakis azon rendeltetéssel bír: hogy az első kihirdetésről elmaradt, az arra meg sem jelen­hetett vádlottak is hivatalos tudomást szerezzenek az őket közvet­lenül érdeklő, s róluk rendelkező birói határozatról, s ehez képest jogaiknak netalán szükségessé váló további védelmét, a törvény s a fenálló joggyakorlat határai között érvényesíthessék ; esetleg a perorvoslat használása által, az ítéletnek ellenük bekövetkező jog­erejét félbeszakíthassák; tekintve ellenben, hogy a törvény és a joggyakorlaton ala­puló ezen, most felhozott méltányos, sőt szükséges intézkedés nem jelentheti azt, és nem birhat azon rendeltetéssel, hogy ez által a vádló, a kinek az itélet már előbb kihirdettetett, s kinek irányá­ban az jogerejüvé is vált, a már létrejött és hatályba lépett jog­erőt, a mások jogai védelmének szempontjából, és csakis az ezek érdekében rendelt ujabb kihirdetés következtében felbonthassa; és nem birhat azon hatálylyal, hogy a vádló az ő részére már lejárt perorvoslati határidő ujabb folyamatának megkezdésére ismé­telt alapot nyerjen ; tekintve, hogy az ellenkezőnek elfogadása által a távollevőnek adott mellözhetlen biztosíték és előny, egy, ennek részére már létrejött lényeges jog visszavonásává, sőt ellenében egy uj jog megszerzésének, tehát hátrányának alapjává változnék ; tekintve, hogy az imént kiemelt hatály elfogadása az áta­lános és mindenkire nézve ugyanazon feltételektől függő jogerőre emelkedés egységes alapját egyoldalulag, vagyis csupán vádló érdekében, számos külön részekre bontaná fel; tekintve, hogy az ily rendszer a törvényben nem gyökere­zik ; mig másrészről a jogerejü birói határozatok leglényegesebb biztositékának elvével kiegyezhetetlen ellentétben van ; tekintve, hogy az ily rendszer a vádlónak a vádlott fölötti

Next

/
Oldalképek
Tartalom