Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

XXII Lap hivatalnak főnöke is jogosítva van, a közhivatal érdekét megsértő rágalmazás és becsületsértés miatt bűnvádi eljárás indítványozása végett a szükséges felhatalmazást a vád hivatalos védőjének megadni 59 55. A közhivatalnoki rágalmazás fogalommeghatározásához. — Fogházőrmester megvesztegetése -~ .-- --- --- --- --- --- —- 94 85. A btk. életbelépte előtti becsületsértési ügyek polgári vagy bűnvádi természetüeknek tekintendők-e ?-. — --- — - --- 14° 129. Rágalmazás hatóság előtt. Btk. 262. §-a ... — — --- — --- 230 XVIII. FEJEZET. Az ember élete elleni büntettek és vétségek. 61. A btk.-nek a gondatlanság által okozott emberölésről szóló 290. §-a mily viszonyban áll a kbtk.-nek a sebes és vigyázatlan hajtásról szóló 120. §-ával ? Vajon ha a btk. 290. §-ának megfelelő gondatlanság nem forog fen, alkalmazható-e a kbtk. 120. §-a? — 100 66. Bizonyítékok mérlegelése emberölés és testi sértés esetében- _~ 110 70. Magzatelhajtás befejezett büntette és kísérlete. A magzatelhajtás czéljából külön egyének által véghezvitt cselekedetek önállóan birálandók meg, és azon körülmény, melyik okozta a magzatelhajtás bekövetkezését, mindegyik cselekedetre nézve külön bizonyitandó. Ha az egyik cselekedetre nézve határozottan bizonyiitatott, hogy csak ez volt a magzatelhajtás oka, akkor ezen cselekedet alanya mint a bevégzett bűntett alanya büntetendő, ellenben a többieknek cselekedetei, ha alkalmasak voltak a magzatelhajtás előidézésére, csak mint kísérlet fognak beszámíttatni ... — --- — --- 115 97. 1. A fojtással töltött pisztolylyal lövés esetében bebizonyitottnak tekinthető-e a az ölési szándék ? 2. Szükséges-e, hogy a halált okozó testi sértés esetében a halál a tettes gondatlanságából állott légyen be, vagy pedig elégséges a véletlenség is?— --- --- --- 158 105. A btk. életbelépte előtti esetekben alkalmazandó azon jogszabály, hogy a tagadó vádlott halálra nem Ítéltethetik --- --- --- 176 121. Az elkövetési szándéktól való elállás. — Habár a tettes elállása rendszerint magát az egész kísérlet büntetlenségét és így valamely részes büntetlenségét is eredményezi és habár általánosságban el kell fogadni az érvelést, hogy a kedvezmény, melyet a törvény, a bűnös magatartás közelebb eső és veszélyesebb stádiumára vonatkozólag megadott, az még inkább áll a bűnös magatartás messzebb eső és kevésbbé veszélyes stádiumára; mindazonáltal tekintve, hogy a szövetség csak bizonyos csekély számú, de legsúlyosabb büntetendő cselekményekre vonatkozólag önálló büntetendő cselekményt képez, és hogy ezen legsúlyosabb büntetendő cselekmények már ez által is a törvény kivételes intézkedéseinek tárgyát képezik : a kisérlet büntethetlenségéből vont analógia a szövetségére vonatkozólag egyátalán nem alkalmazható. A btk. bizonyos bűntettekre