Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

121 Miről a kir. törvényszék a f. é. február 12-én 34.84/84. sz. a. kelt jelentésével felterjesztett periratok visszaküldése mellett értesíttetik, utasíttatván, hogy azokat a perorvoslatok beadására kitűzött határidő lejárta után ide ismét terjeszsze fel. A magy. kir. Curia; A budapesti kir. itélő tábla ítélete a házassági kötelék felbontására vonatkozó részében indokolásánál fogva hivatalból helybenhagyatik. A házasságvédö dijaira nézve azonban megváltoztattatik és e tekintetben az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Mert igaz ugyan, hogy az izraeliták házassági válópereiben a fenálló rendeletek és törvényes szokás szerint házasságvédő kirendelése nem szükséges, minthogy mégis a jelen esetben a házasságvédő tényleg kirendeltetett, e részben a felek kifogást nem tettek és a per folyama alatt a felsőbb bíróságok is észrevétel nélkül intézkedtek, következve annak dijai most már nem mellőzhetők. 73 • A kereseti kérelem kérdéséhez házassági válóperekben. (1884 június 25. 3450. sz. a.) A pestvidéki kir. tszék Baintner Imre ügyvéd által képviselt M. Borbála felperesnek Hasz Sándor ügyvéd által képviselt R. György alperes ellen ágy- és asztaltól való végelválasztás iránt az esztergomi érseki főszentszék előtt folyamatba tett, annak az 1882. évi szept. 2-án 1043. sz. a. kelt Ítéletével r. kath. vallású alperesre nézve elintézett s ezután a pestvidéki kir. törvényszékhez áttett ügyében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok : A házassági kötelék felbontását felperes házasságtörés és engesztelhetetlen gyűlölség alapján kéri. Mivel azonban az 1790: XXVI. törvcz. által törvényerőre emelt 1786. évi márcz. 6-ki nyilt parancs 56. §-a szerint házasságtörés czimén a házassági kötelék végfelbontását a sértett fél kérheti, a dolog természeténél fogva pedig sértett félnek az tekintendő, ki maga részéről a házassági hűséget megtartotta s más részről a házasságtörés az által, ha a házastársak utóbb testileg közösülnek, elengedettnek tartandó; mert az esztergomi