Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

50 frt tökére és ennek kamataira meg kellett engedni, ellenben a kamatokra vonatkozó részét az Ítéletnek helyben kellett hagyni, mert a kamatok tekintetében az alapperbeli itélet póteskü által lett eldöntve, és pedig az eskü által nem a kamat fizetés iránti kötelezettség átalában, vagy a kamatláb, hanem az idő, melytől a kamat fizetendő lett meghatározva, már pedig az 1881 : LIX. tcz. 71. §-a szerint az esküvel eldöntött perekben a perújításnak csak annyiban van helye, a mennyiben az eskü által bizonyított tény nem tétetik kérdésessé, minélfogva a perujitási kérelemre nézve az itélet e részét helyben kellett hagyni. A magy. kir. Curia : A kir. itélő táblának Ítélete felhozott indokaiból helybenhagyatik. 63. Vajon bir-e a birtokoson kivül a bérlő is felperességgel a kincstár ellen a kisajátítás által a vetésekben tett károkért ? (1884 június 18. 300. sz. a.) A szigetvári kir. jbiróság előbb Schwarcz Samu, utóbb Dr. Brachfeld Lajos ügyvéd által képviselt S. József felperesnek a magy. kir. kincstár alperes ellen 5913 frt 30 kr. iránti perében következőleg itélt: Azon esetre, ha felperes pótesküt tesz arra, hogy T. Gyula birtokának a Bönd melletti részéből 1873. év tavaszán körülbelül 200 holdat birt haszonbérben, illetőleg alhaszonbérben, mely bérleményből 36 kat. hold buzavetése és 6 kat. hold rozsvetése az 1873. év tavaszán történt Dráva-szabályozás alkalmával a kincstár által kisajátittatott és mind ezen vetések a kincstár földmunkálatai által megsemmisíttettek, leteszi, köteleztetik alperes 4973 frt 94 krt, mint kártalanítási összeget felperesnek megfizetni, stb. Mert felperesileg hivatok T. Gyula, Sch. Samu, különösen pedig J. László tanuk hit alatti vallomásával törvényszerűen begyőzetett, hogy a kérdéses vetés a 2. alatti szerződés tárgyát nem képezte s annak értéke a kisajátítási vételárban be nem foglaltatik, a kérdéses vetés valóságára, minőségére és mennyiségére és azon körülményre nézve, hogy a kérdéses vetés felperest illette mint haszonbérlőt s hogy a kérdéses vetés a drávaátmetszési