Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

A 1 A m. kir. Curia a következőleg itélt: A budapesti kir. itélő tábla Ítélete a 800 frt foglaló, ennek kamatai, ugv a perköltségre vonatkozó részében helybenhagyatik ; ellenben az árkülönbözeti követelésre vonatkozólag mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatik és alperes czég köteleztetik árkülönbözeti czirnen követelésbe vett 290 frt tökeösszeget is és ennek 1882. évi július i-étöl számítandó 6% kamatát, nemkülönben 13 frt 15 kr. jelenlegi felebbezési költséget 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett felperesnek megfizetni. Indokok : A kereseti jog ellen alperes részéről tett kifogásnak hely adható nem volt, mert jóllehet az engedmény tárgyát csupán jogok képezhetik, a kötlevelek engedményezése ez által kizártnak nem tekinthető, minthogy az ilyetén engedményezés által is voltaképen csakis jogok ruháztatnak át, melyek a megfelelő kötelezettségek teljesítésétől vannak feltételezve. Ilyformán a kötelezettségek tekintetében az eladó és vevő közti szerződési viszony az engedményezés által változást nem szenved. Ezen átalános jogszabályoktól való eltérés csak kivételnek tekintethetik, mely a szerződő felek kölcsönös megállapodásától van feltételezve. Ezen szempontból kiindulva, az ettől eltérő tőzsdei szabályok is csak mint kivételes intézkedések jöhetnek figyelembe, melyek csak ott és akkor alkalmazhatók, ha a szerződő felek kifejezetten ezen szabályoknak magukat alávetették, mi a fenforgó esetben nem történt. Nem vehető figyelembe ez ellenében az alperes által a 3., 4.. alattiak által bizonyittatni kivánt kereskedelmi szokás, mert eltekintve attól, hogy emez okmányok azt, hogy az azokban emiitett szokás mint a szerződő feleket kötelező jogtétel volna életben, nem igazolják, amaz okmányok az iránt is kétséget hagynak fen, ha vajon azokban az engedményezés kizárása valósággal a szerződésből eredő jogok engedményezésére, vagy nem-e csak az egész kötelmi viszonynak átruházására vonatkozik-e. A mondottakból folyik, hogy alperes jogosítva nem volt felperes St. Lipót engedményese irányában a szerződés teljesítését egyszerűen azon okból megtagadni, hogy közte és felperes között szerződési viszony fen nem forog.